Zöld technológia

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Energia- és Környezetbiztonsági Intézete (EK EKBI) Sugárkémiai Laboratóriumának kutatói kínai partnerükkel együttműködésben elektrongyorsító alkalmazásával minden eddiginél hatékonyabb technológiát fejlesztettek ki a szennyvíz utókezelésére. A háztartásokból a tisztítótelepekre érkező szennyvízben található antibiotikumok, baktériumok eltávolítása az olyan hagyományos módszerekkel, mint például a biológiai szennyvíztisztítás, csak kis hatásfokkal lehetséges. A telepről távozó, tisztított szennyvíz ezért antibiotikumokat és antibiotikumra rezisztens baktériumokat is tartalmaz, ami hozzájárul az antibiotikum-rezisztencia terjedéséhez. A projekt során kidolgozott új technika lényege, hogy a szennyvíztisztító telep kifolyó vizét gyorsított elektronok kis dózisával besugározva elroncsolhatók a gyógyszermaradványok, inaktiválhatók a benne lévő baktériumok, gének, ezáltal csökkenthető a szennyvíz toxicitása.

https://index.hu/techtud/2023/04/23/elkh-szennyviz-antibiotikum-rezisztens-bakterium-elektron-sugarzas-tisztitas/

Hamarosan kereskedelmi célokat is szolgálhat az a napelemes reaktor, ami semmit nem hagy kárba veszni: a hidrogén előállítása során keletkező hőt és oxigént egyaránt hasznosítja, előbbi fűtésre, utóbbi pedig az orvoslásban használható. A mesterséges fa a napfényt használva a vizet megújuló hidrogénné, oxigénné és hővé alakítja át. Ez lehet a napenergiával történő hidrogéntermelés első rendszerszintű szemléltetése.

A rendszer úgy működik, hogy egy tányér összegyűjti a Nap sugarait, majd vizet pumpál a fókuszpontba: ebben egy úgynevezett fotoelektrokémiai reaktor helyezkedik el. Az ebben található fotoelektrokémiai cellák a napenergiát arra használják, hogy a vízmolekulákat elektrolízisnek vessék alá, avagy hidrogénre és oxigénre bontsák szét. A folyamat során keletkezett hő sem vész kárba: egy hőcserélőn halad át, ami így hasznosítható. Szintén nem lesz veszteség a reakció során keletkező oxigénmolekulákból: azokat is hasznosítják, például orvosi célokra. A rendszer egyszerre használható hidrogén üzemanyagcellák töltésére, valamint lakossági és kereskedelmi egységek központi fűtésére.

https://m.hvg.hu/tudomany/20230420_napelemes_reaktor_hidrogen_eloallitasa_elektrolizis_tanyer_hotermeles_viz_elektrolizise_oxigen

Olyan eszközök, amelyek szó szerint a levegőből vételeznek energiát, valósággá válhatnak egy újonnan felfedezett enzimnek köszönhetően, amely a hidrogént elektromos árammá alakítja – közölték a tudósok. Az enzim neve Huc, és a többi megújuló energiaforrás lehetséges alternatívájaként emlegetik. Egy példával élve azt mondták, hogy a jövőben a levegő töltheti fel a mobiltelefonokat – ami most még tényleg elég futurisztikusan hangzik. A felfedezést ugyanaz a kutatócsoportnak tette, amely a közelmúltban figyelte meg, hogy számos baktérium a légkörből származó hidrogént használja energiaforrásként. Ez gyakori jelenség a tápanyaghiányos környezetekben, például a mély óceánokban, vulkáni kráterekben és az antarktiszi talajokban – mondták.

Az új tanulmány alapját egy gyakori talajbaktérium, a Mycobacterium smegmatis szolgáltatta. A tudósok kivonták a baktériumból a hidrogén energiává alakításáért felelős enzimet, ezután derült ki a Huc nevű enzimről, hogy a gázt elektromos árammá alakítja. Gyakorlatilag úgy működik, mint egy „akkumulátor” – jelezték a kutatók. Az enzim állítólag hosszú ideig tárolható, az elektromos áram előállításához pedig csak apró koncentrációjú hidrogénre van szüksége. További jó hír, hogy az azt előállító baktériumot nagy mennyiségben lehet termeszteni. Az ausztrál kutatók „rendkívül hatékonynak” nevezték a vizsgált enzimet, amit a kis elektronikai eszközök potenciális energiaforrásaként emlegetnek, ami szupertiszta és fenntartható energiaforrást jelentene. „Ha egyszer elegendő mennyiségben állítjuk elő ezt az enzimet, akkor szó szerint a határ a csillagos ég a tiszta energia előállítása terén”.

https://index.hu/kulfold/2023/03/09/enzim-energiaforras-huc-akkumulator-elektromossag-felfedezes-kutatok/

Új módszert vázoltak fel a szén-dioxid levegőből való kiszívására és a tengerben való tárolására a Science Advances című folyóiratban. A felmelegedő gáz szódabikarbónává alakítható, és biztonságosan és olcsón tárolható a tengervízben. A tudósok szerint ez az újszerű megközelítés a jelenlegi módszerekhez képest akár háromszor hatékonyabban képes megkötni a szén-dioxidot a légkörből. Miközben a világ az elmúlt évtizedekben a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásáért és csökkentéséért küzdött, több vállalat ehelyett a légkörben lévő szén-dioxid kiszűrésére szolgáló technológia kifejlesztésére összpontosított.

Egy izlandi üzemben a megkötött gázt mélyen a föld alá fecskendezik, ahol az tartósan kővé alakul. Az új megközelítés készen kapható gyantákat és más vegyi anyagokat használ, a tudósok szerint a technológia hatékonyabb és olcsóbb lesz az eddigieknél. A tesztek során az új hibrid elnyelő anyag háromszor annyi szén-dioxidot volt képes felvenni, mint a meglévő anyagok. A szén-dioxid megkötésének egyik nagy kihívása, hogy mit kezdünk a kinyert gázzal. Az új tanulmány szerint néhány vegyi anyag hozzáadásával a leválasztott szén-dioxid szódabikarbónává alakítható, és egyszerűen és biztonságosan tárolható a tengervízben. Arup SenGupta professzor azt mondta, hogy a szén-dioxid ilyen módon történő eltávolítása nemcsak a globális felmelegedés korlátozásában lesz döntő fontosságú, hanem a fejlődő országok számára is közvetlenül előnyös lehet.

https://444.hu/2023/03/09/igeretesnek-tunik-a-szen-dioxid-levegobol-valo-kinyeresere-iranyulo-uj-technologia

A Cambridge Egyetem kutatói a széndioxidot és a műanyaghulladékot is fenntartható üzemanyaggá és más értékes anyagokká átalakító, kizárólag napenergiával működő gépet fejlesztettek. Fejlesztői szerint a gép több szempontból is egyedi: nem csak azért, mert a bolygónkat elpusztító melléktermékeket hasznos anyagokká változtatja, hanem azért is, mert több anyaggal tud egyszerre dolgozni.

Az üvegházhatású gázok és a műanyaghulladék külön tárolására kidolgozott két rekeszből álló reaktor a következőgenerációs napelemekhez a szilícium ígéretes alternatíváját jelentő fényelnyelőt, perovszkitot (kalcium-titanátoxidásványt) használ. A fényelnyelőbe, a gép outputjának függvényében módosítható, finomhangolható vegyi katalizátor ágyazható. Az anyagokat átlagos nyomás és hőmérséklet mellett tesztelve, a fotoelektrokémiai rendszer PET műanyag palackokat és széndioxidot többfajta szénalapú üzemanyaggá és más keresett matériákká, például a fenntartható folyékony üzemanyagok kulcskomponensévé, szintetikus gázzá, valamint a bőrápoló cégek kedvenc vegyszerévé, glikolsavvá alakította. A következő években a kutatók komplexebb részecskék újrahasznosítását, reciklálását és megváltoztatását tanulmányozzák.

https://jelenbolajovobe.blog.hu/2023/01/17/szendioxidot_muanyaghulladekot_alakit_hasznos_uzemanyagga_egy_napenergias_gep

Napfényt tükröző csövekkel megvilágíthatók a belső terek villamos energia nélkül.

Egy magyar forradalmi találmány szabadíthat meg minket a műanyagoktól. A Lajter Péter által feltalált „DAT1” nevű anyag gyakorlatilag minden lehetséges magyar és európai uniós tanúsítvánnyal rendelkezik, és kiválthatja a hétköznapokban használt, rendkívül szennyező műanyagokat. A DAT1 felhasználásával készült anyagok a szemétbe kerülve néhány hét alatt teljesen lebomlanak, mindezt mikroműanyag nélkül.

"Az általunk előállított alapanyag azonkívül, hogy teljes mértékben szerves összetevőkből áll, a legkisebb mértékben sem tartalmaz kőolajszármazékot vagy bármilyen más műanyagvegyületet. A piacon rendkívül sok olyan anyag van, amelyet lebomlónak mondanak, azonban ezekből mindig marad vissza valamilyen nem természetes anyag. A DAT1-ből készült termékek azonban gyorsan és minden maradvány nélkül lebomlanak" – mondta Lajter Péter. Az anyagból bármi készülhet, az ipar, a mezőgazdaság és az egészségügy számos területén alkalmazható.

https://index.hu/gazdasag/2022/12/28/muanyag-muanyagszennyezes-kornyezetszennyezes-lebomlo-anyag-dat1-lajter-peter/

A számítógépek és más elektronikus eszközök gyártása során a csipeket az áramköri lapokon rögzítő, szigetelő és hűtő funkciót is betöltő szubsztrátok legalább olyan fontos elemei az elektronikai eszközöknek, mint maga a szilícium. A szubsztrátok alapanyagai többnyire újrahasznosíthatatlan polimerek, amelyek jelentős részét jelentik a globálisan évi 50 millió tonnánál is többet kitevő elektronikus hulladéknak. A rendkívüli környezetterhelésű mikroműanyagokká aprózódó polimerek kiváltására a Linz-i Egyetem kutatói a környezetet nem terhelő, valóban lebomló matériát javasolnak.

A csipgyártásban használt rendkívüli környezetterhelésű polimereket az európai tölgyesekben előforduló pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) termőtestének külső, bőrnek is nevezett képlete megfelelő alternatívája a mai szubsztrátoknak – állítja az ausztriai kutatócsoport. A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányban részletezett eljárással gyártásra alkalmassá tett, papírlap vékonyságú gombabőr rugalmassága és szigetelőképessége 200 Celsius-fokos hőmérsékleten sem változnak, amennyiben nincs kitéve tartós nedvességnek, illetve UV-fénynek. A természetes talajban mindössze két hét alatt lebomló gomba-szubsztrát elektromos vezetőképesség szinte azonos a most használt polimerekével, ellenáll a fizikai igénybevételnek – legalábbis a kutatók kétezerszeres hajlítási tesztjének –, ráadásul bevált az olyan az alacsony fogyasztású eszközök alapakkumulátoraként is, mint amilyenek a Bluetooth-érzékelők.

https://qubit.hu/2022/11/14/a-pecsetviaszgomba-bore-teheti-zoldebbe-az-elektronikai-eszkozoket

Egy szingapúri kutatócsoport fénnyel tenné hatékonyabbá a hidrogén előállításában használt elektrolizáló cellák működését. A hatékonyságfokozással kapcsolatban új fejleményeket jegyez a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) kutatócsoportja, és az egészet a véletlennek köszönhetik, miután az egyik vezető kutató, Xue Jun Min laborjában 2019-ben váratlan áramszünet következett be. A lámpák fényének hiánya nemcsak a munkát lehetetlenítette el, hanem a nikkelalapú katalizátorok teljesítményét is jelentősen rontotta. A csoport a Nature-ben publikált cikkében a fény katalitikus szerepét magyarázza el, ugyanis a váratlan teljesítményromlást az áramszünet után részletesen megvizsgálták. A szingapúri kutatócsoport eredményei egy hatékonyabb módszer alapját jelenthetik. Ehhez először is átlátszó elektrolizáló cellák használatát javasolják, hogy a fény elérje a folyamatban érintett elemeket. Ezzel nő az előállítható hidrogén mennyisége, és csökken az energiabefektetés mértéke is.

https://qubit.hu/2022/10/28/veletlenul-jottek-ra-szingapuri-kutatok-hogyan-lehet-hatekonyan-hidrogent-kinyerni-a-vizbol

Az Európai Uniónak az elmúlt hónapokban bejelentett, az orosz gáztól való függetlenség elérését támogató szerint 2030-ig a tízszeresére kell növelni az uniós biometán-termelést. Az élelmiszeripari folyamatok minden lépésében megtalálható szerves hulladékból előállítható biogáz a becslések szerint az Oroszországból az EU-ba importált gázmennyiség egyötödét helyettesítheti, és 2050-re akár a teljes mennyiséget is fedezheti. Az Európai Biogáz Szövetség (EBA) úgy számol, hogy rövid távon mindez 1000 új biomassza-erőmű építését és 40 milliárd eurós beruházást igényel. A biometán mellett szóló érvek egyértelműek: termelésének és felhasználásának növelésével mérsékelhetők a földgáz importálásának költségei, ráadásul a belföldi biogáztermelés az ellátás biztonságát is erősíti a beszerzés bizonytalanságaival szemben, miközben csillapíthatja a magas energiaáraktól szenvedő agrárszektor terheit is.

Az időjárástól független megújuló energiaforrást jelentő biogáznak a Nemzetközi Energiaügynökség szerint is növekvő szerepet kell játszania a globális energiaellátásban, és erre már vannak követendő példák is Európában. Dánia gázfogyasztásának például már most is az egynegyedét fedezi a biometán, és bár korábban 2034-re jósolták azt a fordulópontot, amikor a dániai biogáztermelés már képes kielégíteni a belföldi kereslet 100 százalékát, az ukrajnai háború miatt fellendített termelés ezt a céldátumot 2030-ra hozta előre. De már Nagy-Britanniában is konzultáció indult a biomassza-energia iparának fellendítéséről, Olaszország pedig 4,5 milliárd euró uniós támogatást kapott fenntartható biometán-termelésre. Bár biogázt terményekből vagy szerves ipari hulladékból is elő lehet állítani, az uniós irányelv – a párhuzamos élelmiszerválságtól nem függetlenül – a hulladékalapú biogáztermelést helyezi előtérbe. Németországban ma is az lehetetleníti el a biogázüzemek még nagyobb terjedését, hogy a gazdák elsősorban mezőgazdasági alapanyagok, például kukorica feldolgozásával termelnének biogázt, miközben a környezetvédelmi szakértők szerint már így is túl nagy területet foglalnak el az országban a szántóföldek és az energiaültetvények.

Magyarországon van mit bepótolni, ugyanis hiába szövögetett a hazai biogázszektor már egy évtizeddel ezelőtt is nagy terveket, azokból kevés valósult meg. A Magyar Biogáz Egyesület 2010-ben, amikor összesen 12 biogázüzem volt Magyarországon, azt jósolta, hogy a számuk 2020-ra elérheti az 500-at is, ehhez képest az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss adatai szerint 2021-ben 38 biogázüzem és 27 olyan erőmű működött Magyarországon, ahol a biomasszát energetikai célra hasznosították. Ez idő alatt Németországban 4500-ról 11 ezerre, míg például Csehországban 70-ről 500-nál is többre emelkedett a működő biogázüzemek száma. Pedig Magyarország biometán-termelő potenciálja az Európai Unió összes tagországa között is kiemelkedő. Egy júliusi tanulmány szerint 2030-ra akár egymilliárd köbméter körüli szintig is lehetne emelni a magyarországi biogáztermelést, ami a 9. legmagasabb érték az uniós országok között. Ehhez képest az elmúlt másfél évtizedben alig-alig nőtt a biogáz részaránya a villamosenergia-termelés forrásai között – míg 2008-ban a hazai termelés 0,15 százalékát adták a biogázerőművek, addig 2022-re ez csak 0,85 százalékra nőtt. A 2030-as célokat meghatározó Nemzeti Energiastratégiában szintén nem tették túl magasra a lécet: a két évvel ezelőtti dokumentum a hazai fölgázfogyasztás 1 százalékának kiváltására elegendő biogáz-potenciállal számol, ami évi 85 millió köbmétert jelent.

https://qubit.hu/2022/09/28/igy-lesz-a-hulladekbol-elektromos-aram-es-futeni-valo-biogaz

A magyar vásárlók számára is elérhető az Åbäcken kiegészítő, ami a csaptelepek kifolyónyílására szerelve csökkenti a vízfelhasználást. A porlasztásnak köszönhetően 65-95 százalékos megtakarítás érhető el a vízfelhasználásban a beállítástól függvényében. Permetező és párásító lehetőséget is kínál az állítható porlasztó, ami az Ikea és az Altered Company közös válasza a vízpazarlásra. Alkalmazásával percenként több liter vizet takaríthatnak meg a fogyasztók, ugyanis a cégek megfigyelése szerint valójában nincs is szükség annyi vízre a konyhában és a fürdőszobában sem, mint amennyi egységnyi idő alatt folyik a csapokból. Ezt csökkenti le az univerzális, az Ikea minden csaptelepével és más szabványos modellekkel is működő porlasztóegység. A vízmegtakarítás az energiafelhasználást is hatékonyabbá teszi, ami háztartások rezsiköltségeit csökkentheti.

https://qubit.hu/2022/09/19/2290-forintba-kerul-65-95-szazalekos-vizmegtakaritast-iger-az-ikea-csapra-szerelheto-porlasztoja

Egy új technológiával a ködöt csapdába ejtve lehet vizet előállítani a sivatagokban.

Új működési elvre váltott a világ második legnépszerűbb kriptovalutája, az ethereum, így sokkal energiatakarékosabbá vált. A Merge névre keresztelt átállást Vitalik Buterin, az ethereum társalkotója jelentette be. Az ethereum bányászata és létezése eddig annyi energiát használt, mint egy közepes méretű ország, ami miatt nagyon környezetszennyező volt. Ez pedig azzal változott, hogy a Merge alatt átálltak a proof-of-stake nevű protokollra. Az ether-bányászathoz ezek után nem lesz szükség a legbivalyabb videókártyákra és végtelen energiára, akár hétköznapi laptopok is képesek lesznek a számítások elvégzésére. Ami viszont fontosabb, hogy az Ethereum Alapítvány szerint a fogyasztás az eddigi 112 TWh/év helyett 0,01 TWh/évre csökken.

https://telex.hu/tech/2022/09/15/ethereum-merge-proof-of-stake-atallas-energiahatekonysag

Elindultak az első hidrogénmeghajtású vonatok Németországban. Az alsó-szászországi, nagyjából 100 kilométer hosszú vonal az első a világon, amit hidrogénnel működő, zéró kibocsájtású vonatok szolgálnak ki. Az Alstom-gyártmányú hidrogénvonatok prototípusait 2018 őszétől, másfél éven keresztül tesztelték, sikeresen. A szakértők szerint 2035-ig az európai vasúti közlekedés 15-20 százalékát lehet átállítani hidrogénüzeműre. Az érdeklődés jelentős, az Alstom már több tucat vonatra kötött szerződést német, francia és olasz partnerekkel. Kedden Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára azt közölte, hogy a Máv-Start is elindított egy piackutatást a hidrogénvonatok beszerzésének előkészítéséhez.

A hidrogéncellás technológia lényege, hogy a járművön tartályokban, nagy nyomáson szállított hidrogént a levegő oxigénjével egyesítik az üzemanyagcellákon (tehát nem elégetik), és így áramot termelnek. A végtermék víz, amelyet pára formájában a levegőbe lehet engedni vagy hasznosítani lehet például télen a jármű fűtésére, illetve a víztartályok feltöltésére. Alapvetően környezet- és klímabarát technológiáról van szó, főleg, ha a hidrogén előállítása is zöld módon történik, amire szintén van szándék már Magyarországon. Mivel a szerelvény induláskor nagy teljesítményt vesz föl, akkumulátorokat is beépítenek, a kezdeti gyorsításkor ezek is segítik a hajtást, illetve a fékezési energiával lehet őket tölteni. A piackutatás eredményeként 2022 végéig döntenek a továbblépésről. Ha a technológia hazai alkalmazása mellett döntenek Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájával összhangban, az új motorvonatokat az Európai Unió kvótakereskedelmi rendszeréből származó bevételek terhére a magyar kormány Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszere keretében finanszíroznák.

https://hu.euronews.com/2022/08/25/mar-jarnak-a-vonatok-a-vilag-elso-hidrogenuzemu-vonalan-nemetorszagban

Németország és Kanada gazdasági miniszterei a kanadai Stephenville-ben aláírták azt a szándéknyilatkozatot, amelynek értelmében Kanada 2025-től folyékony hidrogént szállít Európába. A környezetbarát hidrogént vízhasadással állítják elő. A keletkező gáz azonban csak akkor CO2-mentes, ha a folyamathoz szükséges villamosenergia megújuló energiaforrásokból származik, erre a kanadai Atlanti-óceánparti tartományok kiváló helyszínnek számítanak. Kanada milliárdokat invesztál a technológia - és az infrastruktúra fejlesztésébe, Németország pedig támogatni akarja a hidrogént importáló német vállalatokat. A cél az, hogy kevesebb mint tíz év alatt kiépüljön az ellátási lánc.

https://hu.euronews.com/2022/08/24/megallapodott-kanada-es-nemetorszag-a-kornyezetbarat-hidrogen-kerdeseben

A CO2Rail Company nevű amerikai startup egy nemzetközi kutatócsoporttal közösen olyan szén-dioxid-leválaszó technológiát fejlesztett, amely akár már a ma közlekedő vonatokban is felhasználható. A levegő tisztításához a vonatok fékezésekor és lassításakor keletkező energiát felhasználó technológiát speciális vasúti kocsik felszerelésével lehetne elérni. A speciális szerelvények úgy működnek, hogy a mozgó vonat légáramába nyúló légbeömlők segítségével nagy, henger alakú szén-dioxid-gyűjtőkamrába juttatják a levegőt, így nincs szükség nagy energiaigényű ventilátoros rendszerekre. A begyűjtött levegő egy kémiai folyamaton megy keresztül, amely során a levegőből leválasztódik a szén-dioxid, majd a CO2-mentes levegő a kocsi hátulján vagy alján távozik, és visszatér a légkörbe. Miután a kamra megtelik szén-dioxiddal, a vegyületet koncentrálják, és egy folyadéktartályban tárolják el, majd amikor – személyzetváltás vagy üzemanyagtöltés céljából – megáll a vonat, kiürítik, és az így kapott CO2-tartályokat a körkörös szén-dioxid-gazdaságban használják fel, vagy közeli geológiai hulladéklerakókba szállítják.

A végrehajtott folyamatok mindegyikét a fedélzeten előállított, fenntartható energiaforrásokkal működtetik, amelyek nem igényelnek külső energiabevitelt. A vonat fékezéskor elektromos energiává alakítja az előrehaladási lendületet, amit már ma is használnak járművekben a fékenergia-visszanyerés során. A vonatokon az így nyert energia jelenleg elvész, és hő formájában távozik a mozdony tetején. „A technológia jóval alacsonyabb költségek mellett jelentős mennyiségű CO2-t gyűjthet be, és 2030-ra elérheti a 0,45 gigatonna, 2050-re a 2,9 gigatonna, 2075-re pedig a 7,8 gigatonna éves termelékenységet, miközben minden egyes kocsi évente 3000 tonna szén-dioxidot termel majd rövid távon” – mondta Peter Styring, a Joule folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője és a Sheffieldi Egyetem Vegyész- és Biológiai Mérnöki Tanszékének munkatársa. A CO2Rail Company szerint átlagosan minden egyes fékezési manőver annyi energiát termel, ami 20 átlagos háztartás egész napi áramellátásához elegendő. „Ha ezt megszorozzuk a világ majdnem minden vonatának minden megállásával vagy lassításával, akkor körülbelül 105-ször több energiát kapunk, mint amennyit a Hoover-gát termel ugyanennyi idő alatt, pedig annak az építése hat évig tartott, és mai árfolyamra átszámítva 760 millió dollárba került” – mondta Eric Bachman, a startup munkatársa.

https://qubit.hu/2022/07/22/utazas-kozben-tisztitja-a-levegot-egy-uj-vasuti-technologia

Szemétgáttal próbálták útját állni a műanyag hulladéknak a világ egyik legszennyezetteb folyóján Guatemalában, de a szemétáradat áttörte a gátat.

Az újrahasznosított PET-palackokból kinyert poliésztert tartalmazó Continental abroncsok mostantól minden európai kereskedő számára elérhetőek, jelentette be közleményében a német vállalat. A technológiáról 2021 szeptemberében rántotta le a leplet a német cég, ekkor közölték, a gyártásához poliészterfonalat fognak alkalmazni. Ezt használt PET-palackokból nyerik ki bármiféle közbenső kémiai lépés nélkül, amelynek köszönhetően a technológia sokkal hatékonyabb, mint az egyéb módszerek, melyek során a PET-palackokat nagy teljesítményű poliészterfonalakká dolgozzák fel. A Continental 2022 áprilisában kezdte meg az úgynevezett ContiRe.Tex technológiával készült abroncsok sorozatgyártását, amely teljes mértékben helyettesíti a hagyományos poliésztert az abroncsok vázában. A technológiához használt palackok kizárólag olyan régiókból származnak, ahol nem működik zárt rendszerű újrahasznosítás. Egy szabványos személygépkocsiabroncs-készlethez nagyjából 40 újrahasznosított PET-palack anyagát használják fel.

https://24.hu/tech/2022/07/07/continental-gumiabroncs-autozas-fenntarthatosag-ujrahasznositas-pet-palack/

Finn kutatók jelentős áttörést értek el a globális energiaválság megoldása terén azzal, hogy megalkották a világ első működő „homokakkumulátorát”. Az eszköz alacsony minőségű homokot használ, amelyet az akkumulátorban az általában olcsóbb szél- és napenergiából előállított villamos energiával melegítenek fel. Markku Ylönen, a Polar Night Energy két alapítójának egyike szerint az ellenállásos fűtés segítségével olcsó megújuló energiát használnak fel a homok 500 fokra történő felmelegítésére, és mivel a homok kiválóan tárolja a hőt, az akkumulátor hónapokig képes megtartani ezt az energiát.

https://index.hu/gazdasag/2022/07/05/finn-attores-energiavalsag-homokakkumulator-villamosenergia/

A Climeworks nevű svájci cég 2021 szeptemberében üzemelte be a világ legnagyobb szén-dioxid-leválasztó (vagy közvetlen levegőszűrő, DAC) üzemét Izlandon, de most egy még nagyobb létesítmény építésébe kezdett. Az Orca nevű izlandi üzem évente 4000 tonna szén megkötésére képes (ezzel közel 800 autó éves kibocsátását semlegesíti), a Mammoth névre keresztelt új rendszer azonban már kilencszer több szén-dioxidot tud leválasztani a levegőből. Az évi 36 ezer tonna szén megkötésére tervezett Mammoth energiaigényét a délnyugat-izlandi Hellisheiði geotermikus erőmű elégíti majd ki: a vulkáni fennsíkon fekvő erőmű 300 megawatt villamos energiát és 400 megawatt hőenergiát képes termelni.

A szén-dioxid-leválasztó üzemeket konténerek, vagyis ventilátorokból és szűrőkből álló blokkok alkotják, amelyek beszívják a levegőt, és kivonják belőle a szén-dioxidot – míg az Orca 8 ilyennel rendelkezik, a Mammoth 80 konténerből áll majd. Ezután a szén-dioxid-tárolással foglalkozó partnercég (az Orca esetében a Carbfix) vízzel keveri a vegyületet, majd a föld mélyébe juttatja, ahol később ásványos formában kötődik meg, és kőzetté alakul. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint jelenleg 19 DAC-üzem működik világszerte, amelyek összesen évi 10 ezer tonna szén-dioxidot kötnek meg. A Climeworks alapítói hangsúlyozzák, tisztában vannak a technológia jelenlegi képességeinek határaival, de ahhoz képeset, hogy 13 évvel ezelőtt még csak néhány milligrammnyi szén-dioxidot tudtak befogni, az évek során „milligrammról grammra, grammról kilogrammra, tonnáról ezer tonnára” ugrott a leválasztott szén-dioxid-mennyiség nagyságrendje. Az ilyen szintű technológiai fejlődésre továbbra is szükség lesz, ha a Climeworks el akarja érni a céljait: 2030-ra évi több millió, 2050-re pedig évi egymilliárd tonna szén-dioxidot szeretnének leválasztani a levegőből. A svjáci cég mellett mások is belekezdtek hasonló projektekbe: az Occidental nevű amerikai olajcég új vállalkozása például Texasban épít DAC-üzemet, amely a tervek szerint egymillió tonna szén-dioxid leválasztására lesz képes. Mindeközben a globális kibocsátás tavaly a 36 milliárd tonnát is meghaladta.

https://qubit.hu/2022/06/29/elkezdtek-epiteni-a-vilag-legnagyobb-szen-dioxid-levalaszto-uzemet-izlandon

A barna energia lesz az új zöld energia? Teleszarjuk a világot vagy csináljunk belőle valami hasznosat? Megújuló szén és gázforrás, széndioxid megkötő, beton erősítő és sok más dolog is lehet belőle.