Űrtechnológia

Földfogyatkozás az Orion űrhajóból nézve.

Ötven év után napokon belül újra emberes űrhajó kering majd a Hold körül, egyelőre még legénység nélkül. Az amerikai űrügynökség (NASA) Orion űrhajója útnak indult a floridai Cape Canaveral űrközpontból, a valaha épített egyik legnagyobb rakéta, a Space Launch System (SLS) tetején. Az Orion első körben minimum egy hetet tölt majd Hold körüli pályán, ezalatt az emberes űrhajók történetében az eddigi legtávolabbi pontra merészkedik, és a leghosszabb ideig is marad távol a Földtől. Ha most minden rendben megy, két év múlva, az Artemis–2 űrutazáson már űrhajósokkal a fedélzetén indulhat a Hold közelébe az Orion, az újbóli Holdra szállásra pedig egy évvel később, 2025-ben kerülhet sor, az Artemis–3 misszióval. Az Orion űrhajó akár három hétig képes 6 űrhajós ellátására a Föld körüli pályán túl, az európai űrügynökség (ESA) által szolgáltatott szervizmoduljának köszönhetően.

Az SLS rakéta néhány perccel az indítás után Föld körüli pályára állítja az Oriont, amit az űrhajó napelemtábláinak kinyitása, és rendszereinek kezdeti ellenőrzése követ. Másfél órával később jön az űrhajót a Hold felé indító kulcsfontosságú rakétamanőver (TLI, trans lunar injection), majd fél órával ezután leválik az Orionról a második rakétafokozat, az űrhajó pedig elindul a Hold irányába. Az odaút 5 napig tart, amely alatt az Orion szükséges pályamódosításokat hajt végre, a hatodik napon pedig 97 kilométerre közelíti meg a Hold felszínét. A következő három napban pályára áll az égitest körül. Ez egy nagyon stabil, a Holdtól 64 ezer kilométerre található, úgynevezett távoli retrográd pálya lesz, ahol az űrhajó egy-két hetet tölt majd. A küldetés 24. napján az Orion egy újabb hajtóműbegyújtással elkezdi elhagyni Hold körüli pályáját, majd a 26. napon eléri a Földtől mért legnagyobb távolságát. A hazaút a 35. napon indul, a Hold 800 kilométerre való megközelítésével. A landolás előtt az Orionról leválik az európai szervizmodul, és a Holdról való visszatéréshez tervezett hővédőpajzzsal felszerelt űrhajó 40 ezer kilométeres óránkénti sebességgel belép a légkörbe. Ha minden jól alakul, a küldetés 43. napján landolhat az Orion a Csendes-óceánban, ahol az amerikai haditengerészet (US Navy) helyezi majd biztonságba.

Az Artemis–1-et 2024 májusában követheti az Artemis–2 küldetés, amelyben három amerikai és egy kanadai űrhajós repülhet el a Hold mellett. A 2025-re tervezett Artemis–3 misszióban négy űrhajós utazhat a Holdhoz, ahol az Orion a SpaceX holdkompként funkcionáló Starship HLS űrhajójához csatlakozik majd. Az Orionról két űrhajós, köztük a Holdra szálló első nő átszáll majd a Starship HLS-re, amely a Hold felszínére szállítja őket egyhetes tartózkodásra. Ha eddig eljut az Artemis-program, olyan projektek következhetnek a sorban, mint a Lunar Gatewaynek nevezett űrállomás megépítése, valamint további Holdra szállások, az Artemis-programban részt vevő ESA-nek hála már európai űrhajósokkal is. Az Orion űrhajó az Apollo-program óta a NASA első, Föld közeli pályán túli utazásra tervezett, részben újrahasználható űrhajója. Fejlesztése a 2000-es évek elejére nyúlik vissza, a NASA Constellation programjának Crew Exploration Vehicle-éig. Az űrkapszula az Apollo parancsnoki moduljára emlékeztet, de 5 méteres átmérőjével annál több mint egy méterrel nagyobb, 3 helyett akár 6 űrhajóst is el tud szállítani a Holdig, és 14 helyett 21 napig képes életben tartani őket. Az Orion űrkapszuláját négy napelemtábláján keresztül az ESA által épített European Service Module (ESM) látja el energiával, illetve üzemanyaggal, valamint a legénység életben maradáshoz szükséges levegővel és vízzel. A küldetés végéig az Orionhoz csatolt ESM az európai ATV teherűrhajóra épül, amely több évig sikeresen szállított rakományt a Nemzetközi Űrállomáshoz.

https://qubit.hu/2022/11/16/elindult-az-artemis1-az-ember-holdra-valo-visszateresenek-foprobaja

Kína hétfőn felbocsátotta az építés alatt álló Tiangong (Mennyei Palota) űrállomás utolsó modulját.
A Mengtian (az Égbolt Álma) nevű modult a dél-kínai Hainan szigetén található Vencsang űrközpontból indították, és egy Hosszú Menetelés 5B rakétával állították Föld körüli pályára. A Mengtian a T alakú űrállomás harmadik és egyben utolsó fő eleme. Összeszerelése tizenegy küldetést igényelt. A legutóbbi, hétfői küldetés célja, hogy fejlett tudományos berendezéseket szállítson. A Tiangong legalább tíz évig marad alacsony, 400-450 kilométeres Föld feletti pályán, azzal a céllal, hogy hosszú távú emberi jelenlétet biztosítson az űrben.

https://index.hu/techtud/2022/10/31/kina-urallomas-csillagaszat-urkutatas/

Szeptember 27-én éjjel a NASA DART űrszondája nekiütközött a Dimorphos kisbolygónak, hogy letesztelje, miként lehetne éles helyzetben eltéríteni egy Földre veszélyes objektumot. A Földtől 11 millió kilométerre, magyar idő szerint 1:14-kor végbement ütközést közelről követte a LICIACube, az olasz űrügynökség a DART-ról két hete levált kísérőszondája. A következő napokban a James Webb űrtávcső, a Hubble űrteleszkóp és földi teleszkópok segítségével vizsgálják meg, hogy a DART meg tudta-e változtatni a Dimorphos Didymos körüli keringési pályáját, ami a bolygóvédelmi kísérlet fő célja. Az indításakor 610 kilogrammos DART űrszonda a korábbi Dawn kisbolygószondán használthoz képest háromszor erősebb NEXT ionhajtóművel ért a Didymos kettős kisbolygóhoz. A hajtómű és a szonda működéséhez szükséges energiát 22 négyzetméteres, kitekeredő napelemek biztosították. A DART egyetlen tudományos műszere a DRACO kamerája volt.

https://qubit.hu/2022/09/27/ma-ejjel-becsapodott-a-dimorphos-kisbolygoba-a-nasa-bolygovedelmi-urszondaja-a-dart

A NASA Artemisz Missziójában fontos szerepet játszik a 3D nyomtatás. Az AI Space Factory LINA nevű alaptábort printel, ahol űrhajósok és robotok tartózkodnak, és dolgoznak majd együtt. A holdbunkerben többek között asztromobil, telekommunikációs eszközök, lakásmodulok lesznek. Rendeltetése, hogy megvédje az űrhajósokat a sugárzásoktól, holdrengésektől, extrém hőmérséklet-ingadozásoktól, meteoroktól. Fotovoltaikus fa fogja gyűjteni a napenergiát. A 2025-re tervezett misszió során tudományos és technológiai felfedezésekre számítanak, és elkezdik a holdbéli gazdaság kiépítését.

A LINA-t eleve hosszútávú holdbeli tartózkodásra tervezik, a nyomtatást autonóm robotok végzik majd. Három egységből fog állni, mindegyik 75 négyzetméter, 90 négyzetméteres közös udvar választja el őket egymástól. A Hold déli sarkára, az „Örök Fény Csúcsára” tervezik, ahol állandó a napsugárzás. A tervezett helyszín közelében, egy kráterben, árnyékban jég gyűjtésére is nyílik lehetőség. A nap- és a kozmikus sugárzással szemben védő bunker akár ötven évig is kitarthat, a védelmet a regolitbevonat garantálja. A misszió három szakaszból áll. Augusztusban az Artemisz I keretében próbababákat utaztatnak, hogy előkészítsék velük a valódi asztronauták útját. Az Artemisz II 2024 májusában kezdődik, holdközeli-repülés lesz benne. Az Artemisz III 2025-ben indul, ötven év után újra lesz ember a Holdon – első alkalommal nő és színesbőrű.

https://freedee.blog.hu/2022/07/19/holdbunkert_nyomtat_a_nasa

Az Artemis I készen áll a holdutazásra.

Csillagközi utazás lehetőségei a jelenleg ismert hajtóművekkel.

Sikeresen dokkolt a Nemzetközi Űrállomáshoz a Boeing Starliner űrjárműve.

Nagyon valószínű, hogy újraindult az űrverseny. Az utóbbi évek néhány nagyobb projektjén keresztül a földkerekség különböző térségeiből származó vállalatok, szervezetek jelezték a tendenciát. Az ausztrál 3D nyomtatógyártó Luyten nemrég ismertette űrkoncepcióját. Az Új Dél-Wales Egyetemmel (UNSW) közösen terveznek a Meeka projekt részeként szerkezeteket felhúzni a Holdon. Ambiciózus terveinek megvalósításához, a cég a beszédes Platypus Galacticus néven 3D printert fejlesztett. A gépet arra találták ki, hogy a Holdon előforduló ismert anyagból, regolitból nyomtasson objektumokat. Több szempontból is hasznos lesz ehhez.

„Az információ a számítógépes tervszkript része lehet, és a terv a helyszínen azonosított speciális anyagtulajdonságokra fog reagálni. A Holdon történő építkezésre vonatkozó, általunk generált ismeretek, extrém körülmények közötti konkrét építkezéssé alakíthatók át, vagy nehezen megközelíthető bennszülött közösségek lakhatási problémáinak megoldásánál hasznosíthatók. Egymással párhuzamosan tanulmányozzuk mindkét témakört” – nyilatkozta Matthias Hank Haeusler, a Meeka projekt egyik menedzsere. A kompakt Platypus Galacticust kompozitanyagokból tervezték. A gép a cég saját fejlesztésű extrudáló technológiájával (Luyten Turisops) működik. A géppel akár 12x9 méteres szerkezetek is építhetők. Az építőanyagok azonosítása és gyűjtése miatt, a Luyten holdjárókat is tervez az égitestre küldeni, azok fogják kísérni a printert. Többen azonosítanak, mások pedig regolitot bányásznak majd.

https://freedee.blog.hu/2022/02/14/nyomtatas_a_holdon_galaktikus_printerrel

Több mint egy évtizednyi csúszás után, december 22-én végre elindulhat a James Webb űrteleszkóp, amely a csillagászok reményei szerint a Hubble-höz hasonlóan forradalmasíthatja a kozmoszról alkotott képünket. Az amerikai, európai és kanadai űrügynökségek által kifejlesztett űrtávcsővet a Francia Guyanában található Guyanai űrközpontból lövik majd fel, egy Ariane 5 rakéta fedélzetén. A James Webb elsősorban a bolygónk légköre által nagyrészt elnyelt, ezért földi teleszkópokkal nehezen vizsgálható közeli infravörös tartomány – és nem az ember által látható fény – összegyűjtésével fogja feltárni a kozmosz rejtelmeit. Ez lehetővé teszi majd a csillagászoknak az univerzum legkorábbi galaxisainak vizsgálatát, melyek néhány száz millió évvel az ősrobbanás után kezdhettek kialakulni. A James Webb ezáltal fényt deríthet a titokzatos sötét anyag rejtelmeire és arra is, hogyan alakulhattak ki a ma legtöbb galaxis középpontjában megtalálható szupermasszív fekete lyukak.

Az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb tudományos műszerének munkájához magyar kutatók is hozzájárulnak. A Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvatumelektronikai Tanszékének tudományos munkatársa, Szalai Tamás kollégáival együtt szupernóva-robbanások csillagközi por formálódásához vezető utóhatásait derítheti fel a teleszkóppal. Ábrahám Péter, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetből pedig munkatársaival az Ex Lupi csillag körüli porból és gázokból álló akkréciós korong jellemzőit fogja vizsgálni a James Webbbel. A teleszkóp tervezésének, megépítésének és üzemeltetésének túlnyomó részét (9,7 milliárdot) a NASA állja, az európai űrügynökség (ESA) 0,8 milliárdot biztosít, amiben benne van az indítás költsége is, a kanadai űrügynökség (CSA) pedig 160 millió dollárral járult a projekthez. Ennek a befektetésnek hála európai, köztük magyar kutatók a megfigyelési idő 15 százalékából, kanadai kutatók pedig az 5 százalékából részesednek.

https://qubit.hu/2021/12/14/vegre-utjara-indulhat-minden-idok-legfejlettebb-es-legdragabb-urtavcsove-a-james-webb

A Rocket Lab fejlesztései a Neutron rakétán Archimedes motorral a nagyméretű modulok, mélyűri missziók és emberes űrrepülés eléréséhez.

A SpinLaunch centrifugás gyorsító a rakétáknál jóval olcsóbban képes fellőni űreszközöket, amelyek kibírják az indításkor fellépő 8000 km/h-s sebességet és 10 000G-s erőhatást.

Egy nemrég Föld körüli pályán tesztelt új ionhajtómű megfizethetőbbé teheti a több ezer műholdat számláló, a SpaceX Starlinkjéhez hasonló műhold-konstellációkat, és az eddiginél hosszabb élettartamot biztosíthat a műholdaknak. A megszokott xenon vagy kripton helyett jóddal működő hajtóművet most először tesztelték a világűrben, egy 2020 novemberében indított műholdon. A tesztsorozat eredményei a Nature-ben jelentek meg és ezek alapján a jódot használó ionhajtómű nemcsak hogy sikeresen üzemelt, hanem jobb hatásfokot is produkált, mint a nagyobb és komplexebb berendezést igénylő, xenon hajtóanyagot alkalmazó társai.

Az ionhajtóművek napelemekkel gyűjtött elektromos energia segítségével nagy sebességre felgyorsított, a hajtóanyagukból származó ionok kibocsátása révén mozgatják az űreszközöket. Dmytro Rafalskyi, a ThrustMe hajtóműveket gyártó vállalat mérnöke és kollégái a 20 kilogrammos, kínai Long March 6 hordozórakéta által felküldött Beihangkongshi-1 CubeSat műholdon helyezték el teszthajtóművüket. A Föld körüli pályán elvégzett kísérletekkel bebizonyították, hogy az olcsóbb, könnyen előállítható és szilárd anyagként tárolható jód a világűrben uralkodó körülmények között is működőképes alternatívája lehet a xenonnak.

Az új ionhajtómű által generált erő 0,8 millinewton, aminek eléréséhez 55 watt energiát igényel, a jód alkalmazásának köszönhetően pedig tömege csupán 1,2 kilogramm, és egy nagyjából 10x10x10 centiméteres kocka térfogatát foglalja el. A teszthajtóműben a jódmolekulák egy tartályában tárolódnak, szilárd halmazállapotban. A hajtómű beindítása előtt egy fűtőelem felmelegíti a tartályt, ami a jód szublimációjához vezet. Ezután a gáz egy másik részlegbe kerül, ahol egy rádióantenna segítségével ionizálódik, és plazma képződik belőle. Végül a pozitív töltésű ionokat egy töltött, kettős rácsrendszerben felgyorsítják, azok pedig nagy sebességgel távoznak a hajtóműből, ellenkező irányú gyorsítást generálva.

https://qubit.hu/2021/11/17/sikeres-volt-a-joddal-mukodo-ionhajtomu-tesztje-johetnek-az-olcsobb-furgebb-muholdak

A rakétamotorokat részben 3D nyomtatással gyártó új-zélandi székhelyű Rocket Lab szerződést kötött az űrbéli gyártásban érdekelt kaliforniai Varda Space Industries-szal. A Rocket Lab három Photon űrhajót épít a Varda űrgyáraihoz, a súlytalanságban téve lehetővé a termelést. A pályára állított űrhajók adatokkal és stabilizálással támogatják a Varda 120 kilós gyártó- és visszaszállító-moduljait. Mindhárom Photonban a Rocket Lab által tervezett és gyártott alkatrészek lesznek, köztük például a printelt Curie motor is.

Az űrbéli gyártással kapcsolatos eddigi kutatások zöme a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) történt. Ezekből tudtuk meg, hogy folyamatos mikrogravitációban remek anyagok és termékek készíthetők. Műholdakon viszont a kolosszális költségek miatt nem lehetett gyártótevékenységet folytatni. Az ember nélkül is működő Photon űrhajóval viszont lehetséges, így a Varda – elsőként a történelemben – akár tömegtermelésben is gondolkozhat. Az első Photon 2023 első negyedévében, a második valamikor 2023-ban, a harmadik 2024-ben lesz útra kész. A szerződés értelmében, a Varda negyedik űrhajóra is igényt tarthat. A Photon más küldetésekben is érintett: a Rocket Lab a NASA Artemisz-programját (Hold) támogató CAPSTONE-ban és Mars-projektjében szintén részt vesz.

https://freedee.blog.hu/2021/10/13/tomegtermeles_a_vilagurben

Az egyedi motorkerékpárokat tervező drezdai cég, a Hookie ezúttal az aszfalt helyett egy másfajta terepre való motor prototípusát mutatta be: a Tardigrade (magyarul: Medveállatka) nevű kétkerekű elektromos holdmotor kisebb és könnyebb a hagyományos holdjáróknál, vagyis költséghatékonyabb lenne ilyen járműveket küldeni a Holdra a későbbi expedíciók során. Egy holdjáró mérete nagyjából 3-4 Tardigrade-ének felel meg, míg a német cég által gyártott holdmotor tömege 140 kilogramm, a NASA korábbi küldetéseiben használt 210 kilós holdjáróhoz képes. A végeredmény egy olyan holdjáró motor, amelynek váza tíz milliméter vékony, lézervágott alumíniumból, míg tengelyei szintén ultrakönnyű fémből készültek. A fémvázat csövekből álló külső vázzal vonták be, az alumínium bevonattal ellátott Kevlar borítást a NASA beszállítója, a DuPont készítette – ez a borítás védi a hajtásláncot a világűr sugárzásától, a kisebb ütésektől és a Hold zord hidegétől. Az elektromos hajtásláncot a fenntartható elektromos motorjairól ismert svéd Cake gyártotta.

https://qubit.hu/2021/10/21/ilyen-motorral-jarhatjak-be-a-holdat-a-jovo-urhajosai

Bemutatta a kínai Csu-zsung marsjáró által készített első felvételeket a kínai nemzeti űrhivatal egy Pekingben tartott eseményen. A kínai mitológiai egyik ősi tűzistenéről elnevezett Csu-zsung rover 1,85 méter magas, súlya pedig 240 kilogramm. A marsjáró május 22-én érte el a vörös bolygó felszínét, majd megkezdte a Mars felderítését. A Tienven-1 űrszonda tíz hónapon át tartó utazást követően érte el a vörös bolygót, ahol az űreszköz leszállóegysége május 15-én hajtott végre sikeres landolást. Az űrszondával teljesíti Kína első saját Mars-misszióját. A Csu-zsung a bolygó Utopia Planitia nevű síkságán dolgozik három földi hónapon - 90 solon, vagyis marsi napon - keresztül. A járművet a Földdel kapcsolatot tartó Tienven-1-ről fogják irányítani. A robotjármű a Mars légkörét és talaját vizsgálja, képeket készít és feltérképezi a környéket.

https://hu.euronews.com/2021/06/11/itt-vannak-a-kinai-marsjaro-elso-felvetelei

Szombaton sikeres kapcsolódást követően megkezdte féléves küldetését Kína első állandó űrállomásának második legénysége. A Sendzsu–13 csapata két férfi és egy női űrhajósból áll: a 41 esztendős Vang Japing lesz várhatóan az első űrsétára induló kínai űrhajósnő. A Tienkung, vagyis Mennyei Palota űrállomást tavaly áprilisban lőtték fel. Az első legénység három hónapot töltött a fedélzetén. Az új legénység az állomás bővítéséhez szükséges munkákat végez majd az űrben, ehhez három űrsétát tesznek majd, közben orvostudományi kísérleteket végeznek.

A kínai hadsereg irányította program keretében további két modul, a Mengtian és Ventian kapcsolódik jövőre az űrállomáshoz, ami teljes formájában 66 tonnás lesz. Összehasonlításul: a Nemzetközi Űrállomás 450 tonnát nyom. A Sendzsu–13 szombati fellövését megelőzően a kínai külügyminisztérium a közleményben kiemelte a nemzetközi együttműködésben végzett békés űrkutatás fontosságát. Űrkutatás területén jelenleg Oroszország, Olaszország, Franciaország és Svédország is együttműködik Kínával. Az űrprogram vezetői közölték, hogy szívesen látnának külföldi űrhajósokat a már elkészült Tienkungon.

https://index.hu/techtud/2021/10/17/kina-urallomas-teinkung-uj-legyenseg-noi-urhajos-sendzsu-13/

Szombaton indulhat útjára az amerikai űrügynökség legújabb szondája, a Lucy, amely elsőként látogatja meg a Jupiter pályáján keringő trójai kisbolygókat. Ha a kilövés sikeres, az űrszonda négyéves utazásra indul első kisbolygó célpontjához, két évvel később pedig megkezdi a trójai kisbolygók felderítését a Jupiter pályáján túl. A kutatók szerint ezek a viszonylag apró égitestek a bolygók keletkezéséről és a Naprendszerünk korai, turbulens időszakáról árulkodhatnak. A Lucy küldetése során összesen hét trójai kisbolygót és egy, a fő kisbolygóövbe tartozó égitestet fog felderíteni – ami messze a legtöbb objektum, amelyhez egy űrszonda eljutott az űrkutatás történetében.

Közel egymillió 1 kilométernél nagyobb átmérőjű trójai kisbolygó lehet a Jupiter pályája közelében, ami vetekszik a Mars és a Jupiter közti fő kisbolygóövben található, hasonló méretű égitestek számával. A Jupiter trójai aszteroidái két különálló csoportot alkotva keringenek a Nap körül, a bolygóhoz viszonyítva gravitációsan stabil, úgynevezett Lagrange-pontokban. Az egyik csoport megelőzi a Jupitert a bolygó pályáján, míg a másik követi a gázóriást a Nap körüli útján. A Lucy elsőként a Jupitert megelőző, L4-es trójai kisbolygókat látogatja meg 2027-2028-ban. Ezek közül is a 64 kilométer átmérőjű Eurybates és annak apró, Queta nevű holdja mellett fog elhaladni, majd a következő évben meglátogatja a Polymelét, a Leucust és az Orust. Ezután, öt évvel később eljut a Jupitert követő L5 trójaiakhoz, ahol legalább még egy kettős égitestet közelről felderít, mégpedig a két közeli objektumból álló Patroclus-Menoetiust.

A NASA relatíve alacsony költségvetésű űrszondás küldetéseit összefogó Discovery-program keretében megvalósuló Lucyt két hatalmas, 7 méter átmérőjű napelemtábla fogja ellátni energiával. Ezek még a Naptól 850 millió kilométeres távolságban is 500 watt energiát biztosítanak, ami elegendő a szonda rendszereinek működéséhez. Három fő mérőeszközével és rádióantennájával a Lucy feltérképezi majd a kisbolygók felszínét, összetételét, a rajtuk talált kráterek alapján a relatív korukat, valamint az égitestek belső szerkezetét. Emellett megvizsgálja, hogy milyen ásványok, jegek, esetleg szerves molekulák találhatók a felszínükön. Végül gyűrűk és esetleges apró holdak után kutat majd az objektumok körül.

https://qubit.hu/2021/10/15/soha-urszonda-meg-annyi-egitestet-nem-deritett-fel-mint-a-szombaton-indulo-szorgalmas-lucy

A SpaceX Crew Dragon űrhajója 4 turistával a fedélzetén végrehajtotta az első asztronauták nélküli űrutazást.

A Glasgowi Egyetem, a Fujitsu és a műholdas szolgáltatásokkal és fenntarthatóságukkal foglalkozó Astroscale közösen dolgoztak egy, az űrhulladék eltávolításáról szóló, az Egyesült Királyság űrügynöksége által támogatott projekten. Mesterséges idegháló-alapú algoritmusuk gyorsan megtervezi a műholdak által generált hulladékok aktív eltávolításához szükséges pályát, amellyel fontos optimalizációs problémákat igyekeztek megoldani. Jelenleg 2350 nem működő műhold van Föld körüli pályán, az űrfigyelő hálózatok több mint 28 ezer hulladékot tartanak számon. Az űr „megtisztításához” gondosan ki kell választani, hogy melyikeket és mikor gyűjtik össze. A küldetéstervhez a Fujitsu kvantumalapú rendszere optimalizálta, tehát minimalizálta az üzemanyag-felhasználást és a használaton kívüli eszközök visszaszállítási idejét.

Az ideális útvonal megtalálásával nagyon sok idő és pénz spórolható meg, ami azt is jelenti, hogy a küldetés pénzügyi szempontból is életképes, kivitelezhető. A projekt szerves része volt az Astroscale törmeléktárgyakat egyetlen szolgálati műhold segítségével eltávolító ELSA (End-of-Life Services by Astroscale) programjának. Ellen Devereux (Fujitsu) szerint nemcsak a költséghatékonyságról van szó, hanem a közös munka azt is megmutatta, hogy optimalizációs feladatokhoz mennyire hatékony a kvantumszámítások és a mesterséges intelligencia együttes használata. A projekt felhő-infrastruktúráját, gépitanulás-eszközöket és szolgáltatásokat az Amazon biztosította.

https://jelenbolajovobe.blog.hu/2021/09/06/kvantumszamitasok_ihlette_algoritmus_segit_eltavolitani_az_urhulladekot