Számítástechnika

Másodpercenként 1,84 petabit adatot továbbítottak egy optikai kábelen keresztül egy forradalmi számítógépes chip segítségével. Ez 230 ezer gigabájtot jelent egyetlen másodperc alatt, ami közel a duplája az internet teljes gerinchálózatán másodpercenként áthaladó adatforgalomnak. A koppenhágai Dán Műszaki Egyetem munkatársai egy fotonikus chipet használtak arra, hogy az adatfolyamot több ezer különálló csatornára osszák, és egyszerre továbbítsák egy 7,9 kilométeres optikai kábelen keresztül. Az adatfolyamot először 37 szakaszra bontották, amelyek mindegyikét a kábel egy-egy üvegmagján küldték el, majd minden szakaszt további 223 darabra osztottak, amelyek az elektromágneses spektrum egyes szeleteiben léteztek.

A spektrumon átívelő, egymástól egyenlő távolságra elhelyezkedő fénycsúcsokból álló, úgynevezett frekvenciafésű lehetővé tette, hogy az adatokat egy időben, különböző színekben továbbítsák anélkül, hogy zavarják egymást, így jelentősen nőtt az egyes magok kapacitása. A kutatás rekordot döntött az egyetlen chipet fényforrásként használó adatátvitelben, és lehetővé teheti az olyan egyszerű chipek gyártását, amelyek kevesebb energia felhasználásával jóval több adatot képesek továbbítani. „Az internet globális adatforgalma nagyjából egy petabit per másodperc, mi ennek a kétszeresét továbbítottuk. Ez hihetetlen mennyiségű adat, amit lényegében kevesebb mint egy négyzetmilliméternyi kábelen keresztül küldtünk át. Ez is mutatja, hogy milyen óriási potenciál van még az internetkapcsolatokban” – idézi a New Scientist a kutatás vezető Asbjørn Arvad Jørgensent. A chiphez egyetlen folyamatosan világító, több frekvenciára felosztott lézerre van szükség, valamint olyan eszközökre, amelyek az egyes kimeneti irányok felé kódolják az adatokat. Jørgensen szerint ezeket a külső eszközöket akár magába a chipbe is be lehet építeni, így a teljes készülék egy gyufásdoboz méretével egyezne.

https://qubit.hu/2022/10/21/egyetlen-masodperc-alatt-a-teljes-internet-adatforgalmanak-duplajat-sikerult-tovabbitani-egy-forradalmi-chip-segitsegevel

A Samsung csütörtökön bejelentette, hogy megkezdte a 3 nanométeres technikájú chipek tömeggyártását. A chipek első generációja 16 százalékkal kisebb, 45 százalékkal kevesebbet fogyaszt és 23 százalékkal nagyobb számítási teljesítményre képes, mint az 5 nanométeres technológiával készült előző generáció. A 3 nanométeres chipek második generációja feleannyi energiát fogyaszt majd, mint a jelenleg elterjedt chipek. A Samsung ezzel megelőzte fő versenytársát, a TSMC tajvani chipgyártó óriást, amely szintén idén kezdi az újabb generációs chipek gyártását. A TSMC gyártja az Apple-eszközök processzorait. A tajvani cég 2025-re tervezi a most bejelentett technikát követő 2 nanométeres chipek gyártását. Az új Samsung chipek a pyeongtaeki Hwaseong félvezetőgyárban készülnek.

https://index.hu/techtud/2022/07/01/samsung-3-nanometer-chip-gyartas-megeloztek-tajvan-tsmc-apple-joe-biden-korea/

A Harvard Egyetem kutatói megalkották az első számítógépes chipet, amely hanghullámokon keresztül továbbítja az adatokat, ez a kvantumszámítógépek fejlesztését is megváltoztathatja. Az új hanghullámalapú chip, szemben a hagyományos processzorokkal, nem az elektronokkal végzi az adattovábbítást, hanem hanghullámokkal. A klasszikus adattovábbításban tranzisztorokon keresztül az egyesek és nullák számítógépes nyelvére kódolják az adatokat. A hanghullámos adattovábbítással egy lépéssel közelebb kerültek az akusztikus integrált áramkörhöz.

"Az akusztikus hullámok ígéretesek a chipen belüli információhordozóként mind a kvantum, mind a klasszikus információfeldolgozáshoz" – mondta Marko Loncar, az új tanulmány vezető szerzője. Loncar és munkatársai lítium-niobátot használtak egy chipen lévő elektroakusztikus modulátor létrehozásához, amely szabályozza a chipen lévő akusztikus hullámokat. A modulátor elektromos mezőt alkalmaz a hanghullámok fázisának, amplitúdójának és frekvenciájának szabályozására. A kutatók célja nagyobb akusztikus hullámú áramkörök és kvantumrendszerek kiépítése is, előrevetítik a nagy teljesítményű akusztikus hullám alapú eszközök és áramkörök számára a következő generációs mikrohullámú jelfeldolgozást.

https://index.hu/techtud/2022/07/04/hanghullam-chip-kvantum-szamitogep-adat-tovabbitas/

Megszülettek az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika (EuroHPC) Közös Vállalkozás tavaly decemberben meghirdetett fejlesztési felhívásának támogatási döntései június 15-én. Magyarország egy 20 petaflops kapacitású szuperszámítógép kialakításához és működtetéséhez nyert el mintegy 6 milliárd forint forrást – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium. A Wigner Fizikai Kutatóközpont csillebérci bázisán két-három éven belül megépülő Levente a hazai kutatás-fejlesztés támogatása mellett felpörgeti az ágazatok technológiai megújítását is.

A szuper-számítástechnika kulcsszerepet tölt be a globális versenyképesség biztosításában. Az Európai Unió ezt felismerve indított nagyszabású programot a közös és tagállami HPC képességek fejlesztésére. Az EuroHPC Közös Vállalkozás jelentős forrásokkal és koordinációval segíti az infrastruktúra korszerűsítését, a technológia széles körű alkalmazását. A felhívásnak köszönhetően Németországban elkészül Európa első „exa kapacitású” szuperszámítógépe, a Jupiter. Levente mellett másik három, hasonló kategóriájú eszköz létrejöttét segíti a program, ebben a körben a görög Daedalus, az ír CASPIr és a lengyel EHPCPL érdemelt még ki támogatást.

E beruházásoknak köszönhetően a hazai szuperszámítógépes infrastruktúra összes kapacitása a jelenlegi szint ötvenszeresére nő, speciális képességeink egy mesterséges intelligenciára optimalizált géppel is gyarapodnak, a fejlesztés jelentőségét növeli, hogy a szuperszámítógép moduláris technológiát használó felépítése a későbbiekben kvantumszámítógép csatlakoztatását is lehetővé teszi majd.

https://telex.hu/gazdasag/2022/06/15/informatika-szuperszamitogep-csilleberc

A világ jelen pillanatban legerősebb szuperszámítógépe másodpercenként egymilliárdszor egymilliárd számítási művelet elvégzésére képes. Egy amerikai szuperszámítógép törte át az eddig megközelíteni sem tudott teljesítményhatárt, amellyel alaposan lehagyta vetélytársait. A világ szuper számítógépéit felvonultató lista élére került a Frontier nevű szuperszámítógép, amelyet az Egyesült Államokban építettek. A szuperszámítógép AMD EPYC 64C processzorában több mint 8,7 millió mag működik. Ennek köszönhetően teljesítménye 1,102 exaflops/másodperc, amely azt jelenti, hogy a világon első alkalommal lépte túl számítógép az exaflopsos határt. Ezzel a teljesítménnyel az Amerikai Egyesült Államok visszavette a vezetést Japántól, a világ leggyorsabb számítógépeit felsoroló listán. Eddig a Japán Fugaku rendszer állt az élen, amely a RIKEN Tudományos Intézetben működik. Két évig volt a lista élén 442 teraflops/másodperc teljesítményével, ez kevesebb mint a fele a Frontiernek. A harmadik helyen egy Európai Szuperszámítógép szerepel, a Finnországban működő LUMI szerepel, amelynek 1,1 millió processzormagja 152 petaflops/másodperces teljesítményt biztosít.

https://informacios-technologia.blog.hu/2022/05/31/ismet_amerikai_a_leggyorsabb_szuperszamitogep

A Meta, azaz a Facebook bemutatta a számítógépes látáshoz, természetes nyelvfeldolgozáshoz és beszédfelismeréshez használt nagy modellek tanítását felgyorsító AI Research SuperCluster (RSC) szuperkomputert. A cég 2020-ban kezdte építeni a rendszert. Trillió paraméteres modellek gyakoroltatása, az adatfeldolgozásban az egymilliárd gigabájt, azaz az exabájt elérése volt a cél. Jelenlegi állapotában 6080 Nvidia A100-as chipet tartalmaz. Az Nvidia „zászlóshajójáról” van szó, jelenleg ez a chip a legjobb grafikus feldolgozó egység (GPU).

Névtelen elődjével összehasonlítva, az RSC hússzor gyorsabban gyakoroltat gépitanulás-modelleket, míg a természetesnyelv-feldolgozásnál háromszor sebesebb. A Meta tervei alapján még ebben az évben további 9920 GPU-val bővítik a rendszert, amely még gyorsabb tanulást eredményez. A cég kiemelte a szuperszámítógép adatvédelmi képességeit. A korábbi kutatóinfrastruktúrában kizárólag nyilvánosan hozzáférhető adatokkal dolgoztak, hogy véletlenül se sérüljenek a felhasználók személyiségi jogai (privacy). Az RSC-t úgy tervezték, hogy a felhasználói adatokat is használhassa, és közben a biztonság és a privacy védelme is adott. A tárolóinfrastruktúra a nagyobb hálózattól gondosan távol tartja ezeket az adatokat.

A belső adatok felhasználása nagy mértékben felgyorsíthatja a multimodális MI- és az otthonirobot-fejlesztéseket. A fokozott adatvédelem azért is fontos, mert a francia hatóságok nemrég büntették meg a Facebookot 238 millió dollárra. Az ok: a felhasználók nem tudták leállítani az aktivitásukat követő szoftvereket. Írország a Whatsappot büntette 270 millióra, mert nem elég transzparens. Ezek a döntések az USA Facebookra kiszabott, a privacy megsértése miatti monumentális, ötmilliárdos büntetését és korlátozásait követően születtek. A házon belüli specializált feldolgozó kapacitás komoly stratégiai érték a felhőszámítások korában. Az RSC központi eleme lesz a Meta gigászi virtuálisvalóság-elképzelésének, a Metaverzumnak.

https://jelenbolajovobe.blog.hu/2022/03/25/uj_szuperszamitogep-klasztert_epit_a_facebook

A St. Louis-i Washington Egyetemen már a jövő számítógépén dolgoznak, ami a neumanni elvekre épülő digitális eszközökkel szemben analóg lehet – írja egy, az IEEE Transactions on Computers október végi számában megjelent tanulmány. A jövő számítógépei – írja a Techxplore hírportál – ebből kifolyólag újfajta felépítést használhatnak. Ezek a rendszerek a memóriában végzett feldolgozással (processing-in-memory, PIM) dolgoznak; ez az új számítógépes paradigma egyesíti a feldolgozóegységet és a memóriát, így a számításokat nem a rég ismert és használt bináris elvek, hanem a hardver fizikai tulajdonságai fogják meghatározni.

A Washington Egyetem és a MCKelvey School of Engineering kutatói által tervezett PIM áramkör egyesíti a neurális hálózatok rugalmasságát a PIM-alapú számítástudománnyal. Az áramkör elvileg nagyságrendekkel növelheti a PIM komputerek számítási teljesítményét. A hagyományos számítógépek a Neumann János által lefektetett alapokra épülnek. A neumanni architektúra elkülöníti a memóriát (amiben az adatokat tárolják) és a feldolgozóegységet (azaz az adatok feldolgozását végző processzort). A PIM számítógépek ezt a problémát a processzor és a memória egyesítésével hidalhatják át. A számítástudomány – különösen a ma gyakran használt, gépi tanulásra képes algoritmusok rendkívül összetett összeadásokra és szorzásokra épülnek. Egy hagyományos számítógépen ezeket a műveleteket tranzisztoralapú processzor végzi. A tranzisztorok gyakorlatilag feszültségvezérelt kapuk, amik blokkolják vagy engedélyezik az elektromosság áramlását. Ezeket az állapotokat egyesekkel és nullákkal jelölik; a bináris kód ezekből épül fel. A bináris kóddal dolgozó processzor a kettes számrendszerben végzi el az aritmetikai műveleteket, amik a számítógépet működtetik. Azt a számítógéptípust, amin Zhang és munkatársai dolgoznak, véletlen hozzáférésű rezisztív memóriájú PIM-nek nevezik (resistive random access memory PIM). Míg a neumanni rendszerek a biteket a memóriacellában lévő kondenzátorokban (capacitators) tárolják, addig a PIM rendszereknél erre ellenállásokat (resistor) használnak, amik szimultán működnek memóriaként és processzorként.

„Rezisztív memóriával dolgozva nincs szükség digitális vagy bináris fordításra; a tisztán analóg tartományban maradhatunk. Összeadásoknál két feszültséget kell összeadni; szorzásnál pedig az ellenállás értékét módosíthatjuk.” – mondta Zhang. A számítássorozat egy pontján persze muszáj digitális formátumba kódolni az adatokat, hogy a mai technológiákkal is használhassuk őket. Ez a pont jelenti a teljesítménybeli szűk keresztmetszetet – és ezen a ponton hasznosul a Zhang és munkatársa, Weidong Cao által fejlesztett áramköre, ami az úgynevezett neurális közelítők (neural approximators) rendszerével hidalja át a teljesítménycsökkenést. Ha az RRAM–PIM architektúrában az ellenállások elvégzik a számításokat, a válaszokat digitális formátumba konvertálják: az áramkör minden ellenállás-oszlopának eredményét összeadva részeredményeket kapunk, amiket analóg-digitális konverzióval (ADC) fordítanak le digitális jelekké. Ez az átalakítás energiaigényes folyamat, de a neurális közelítő javítja a művelet hatékonyságát. A neurális közelítő ugyanis nem egyenként adja össze az egyes oszlopok eredményeit, hanem egyszerre több számítást is végrehajthat, amihez kevesebb ADC-re van szükség, így növelhető a rendszer hatékonysága.

https://qubit.hu/2021/12/10/a-jovo-szamitogepei-nem-digitalisak-hanem-analogok-lehetnek

A világ egyik legerősebb szuperszámítógépét akarja megépíteni az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az OTP Bank – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden, Balatonfüreden az Infotér konferencia nulladik napján tartott előadásán. A terv az, hogy létrehozzák a mesterséges intelligencia által használható magyar nyelvi modult. Ez azért lényeges, mert a létező mesterséges intelligencia alkalmazások főként angolul működnek, a magyar modellt létre kell hozni, hogy a mesterséges intelligencia megfelelően tudjon magyar nyelvű szöveges és audio adatokkal dolgozni.

A magyarul bevitt adatokat a szuperszámítógép képes lesz a mindennapi élet területein alkalmazni, például az oktatásban, a kutatás-fejlesztésben, a piaci szektorban – mondta Palkovics, aki szerint a szuperszámítógép a jövő év közepéig két magyarországi helyszínen kezdi meg a működését. Erről Csányi Péter, az OTP vezérigazgató-helyettese és Palkovics László egy szándéknyilatkozatot is aláírt. A szuperszámítógép a tervek szerint 37,5 petaflops számítási teljesítményű lesz, 40 terabyte memóriával, amit később akár többszörösére is lehet majd bővíteni. Ha a számítási teljesítménye valóban 37,5 petaflops lesz, akkor azzal a világ kilencedik, Európa második legerősebb szuperszámítógépe lenne. A legerősebb szuperszámítógépeket rangsoroló listát fél évente szokták frissíteni, a legutóbbi, júniusi állás szerint jelenleg a top500-ban sincs magyarországi szuperszámítógép.

https://telex.hu/tech/2021/10/19/otp-bank-itm-szuperszamitogep-37-5-petaflops

A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói a posztkvantum titkosítást nagyon eredményesen megvalósító chipet terveztek. Egy ilyen chip komoly védelmet jelent a jövő kvantumszámítógépen támadó hackereivel szemben. A kutatók „trójai” hardvereket is tettek a chipbe, hogy rajtuk keresztül tanulmányozzák a chipgyárakból érkező malware-eket, és találjanak ki hozzájuk detektálási módszereket. A támadásokat megakadályozandó, a chipek és az egyedi komponensek közötti kommunikáció titkosított, csakhogy egyre több titkosító algoritmus nem működik már, mert feltörték őket. Itt jön képbe a bevett kvantumtitkosítás, ami viszont a kvantumszámítógépes korban már nem fog eredményes védelmet nyújtani.

A müncheni kutatók a hardver és a szoftver közös tervezéséből – amelyben specializált komponensek és az irányítóprogram kiegészítik egymást – indultak ki. Elsőként ők dolgoztak ki ezen az elven alapuló posztkvantum chipet, és tízszer gyorsabb lett, nyolcadrész energiát használ, de ugyanannyira rugalmas, mint a posztkvantum kriptográfiában eddig legígéretesebb Kyber. A legfőbb különbség, hogy a Kyber és a hozzá hasonló fejlesztések kizárólag szoftveralapúak. A chip alapját képező, módosított magú és pluszutasításokat használó alkalmazás-specifikus integrált áramkör (ASIC) nemcsak a Kybert, hanem a nagyobb számításigényű SIKE algoritmust is támogatja, és azt huszonegyszer gyorsabban implementálja, mint a csak szoftveres titkosítást használó chipek.

https://jelenbolajovobe.blog.hu/2021/10/06/jon_a_posztkvantum_titkositas

Hogyan működik az 5G technológia? Tényleg van egészségügyi kockázata?

Fénynyalábalapú optikai kommunikációval hoztak létre szélessávú internetkapcsolatot, az új adatátviteli módszerrel a fejlesztők a Kongó folyó mentén fekvő Brazzaville és Kinshasa városának biztosíthatnak a mainál olcsóbb, de jóval gyorsabb adatátvitelt. A Taraa-projektet az Alphabet X, a Google anyavállalatának kísérleti részlege indította. A fejlesztők blogja szerint a vezeték nélküli optikai kommunikációs rendszer (wireless optical communication, WOC) sikerrel csatlakoztatta a településeket az internetre. A fénynyalábos optikai adatátviteli rendszer (Free Space Optical Communication, FSOC) rendelkezésre állási ideje (uptime) 99,9 százalék volt, és húsznapos működése során több mint 700 terabájt adatot közvetített.

A FSOC technológiája szabad szemmel észlelhetetlen fénysugarakkal kommunikál. Az adatátvitele ugyanazon az elven működik, mint a hagyományos optikai kábeleké, azzal a különbséggel, hogy a kábelek a burkolaton belül továbbítják a fénynyalábokat, a Taara adó- és vevőegységei meg a levegőben. Azt a fejlesztők is elismerik, hogy a technológián még van mit finomítani. Az adatátvitelt könnyen megzavarhatják a váratlan események, mint az időjárás (a köd, az eső, a magas páratartalom), vagy az adó- és vevőegység között elrepülő madarak. A fejlesztők sokat javítottak a lézerek átviteli teljesítményén, de a működési elvét is megváltoztatták: ez nyomokban egy teleszkópéra emlékeztet, ami szoftver- és hardvervezérlésű tükröket mozgatva továbbítja pontosan oda a fénysugarat, ahová kell. Ami pedig az optikai szenzorok előtt elrepülő madarak problémáját illeti: az ebből fakadó adatátviteli zavarok hibajavító algoritmusokkal mérsékelhetők.

https://qubit.hu/2021/09/20/fenynyalabokkal-uzemelo-villamgyors-internetkozpontot-epitettek-kongoban

Amerikai és francia kutatók speciális eljárást dolgoztak ki újfajta memóriákhoz. Munkájukkal a mesterségesintelligencia-fejlesztéseket kívánják felgyorsítani. Amerikai és francia kutatók speciális eljárást dolgoztak ki újfajta memóriákhoz. Munkájukkal a mesterségesintelligencia-fejlesztéseket kívánják felgyorsítani. „Kvantumanyagokkal jelentősen javíthatók a számítógépek lehetőségei. Ezeknek az anyagoknak a tulajdonságaira alapozva, fejlesztettünk egy új számítási eszközt” – magyarázza Andrew Kent, a New York Egyetem fizikusa. A kutatócsoport különleges eszközt – nanodimenzióban, kvantumhatásokkal működő rezonátort – fejlesztett, amellyel innovatív módon változtathatók meg fizikai tulajdonságok. A rezonátorok, egy kicsit a vonós hangszerek „dobozához” hasonlóan, képesek pontosan meghatározott frekvenciahullámokat generálni, tárolni. Az új rezonátor az emberi agy idegsejtjeinek és szinapszisainak mintájára tárolja és dolgozza fel az információt. Különlegessége, hogy spintronikus mágneses eszközökkel kombinálja össze a kvantumanyagok egyedi tulajdonságait.

A spin és az elektronika szavakat összevonó spintronika abból indul ki, hogy az elektron, elektromos töltés mellett, spinnel is rendelkezik. (A kvantummechanikában a spin a részecskék saját, belső perdülete, vagy impulzusmomentuma, lényegében a részecske tulajdonságait leíró hullám- vagy állapotfüggvény.) A spintronikán alapuló eszközök a spin és az elektromos töltés kombinációjával úgy kezelik az információt, hogy – a hagyományosabb technikákkal ellentétben – a tároló- és a feldolgozókapacitás növekedése mellett, csökken az energiafelhasználás. Ezek az eszközök speciális frekvencián működnek. Ha kvantumanyagokat adunk hozzájuk, a frekvencia finomhangolható, használhatóbb lesz, nőnek az alkalmazási lehetőségek. Kent szerint a számítástudomány, különösen a neuromorfikus számítások további fejlődése szempontjából kulcsfontosságú lépésről van szó. Az ilyen rezonátorok számítási eszközök komponenseit kapcsolhatják össze.

https://jelenbolajovobe.blog.hu/2021/09/16/jonnek_az_ujfajta_memoriak

A szuperszámítógépek teljesítményét a másodpercenkénti millió utasítás (MIPS) helyett másodpercenkénti lebegőpontos műveletek (FLOPS) számában mérik – ezek a számok elképesztőek, kvázi felfoghatatlanok. 2017 óta a leggyorsabbak sebessége meghaladja a tíz a tizenhetediken FLOPS-t. A teraflop és a petaflop után már az exaflophoz (tíz a tizennyolcadikon) közelítenek, és valószínűleg hamarosan megtanulhatjuk a zettaflop (tíz a huszonegyediken) és a yottaflop (tíz a huszonnegyediken) szavakat is. Az exaflop tartományba lépve, folyamatosak a fejlesztések, az USA, Kína, Japán és az Európai Unió között egyre élesebb a verseny.

Az 1960-as években tűntek fel, versenyüket évtizedekig a Seymour Cray (1925-1996) által tervezett, vagy az ő nevét, monogramját viselők voltak a leggyorsabbak. Részben neki köszönhető, hogy az Egyesült Államok sokáig uralta a területet. Az 1970-es évektől az 1990-esek második feléig a teljesítmény bizonyos feladattípusok esetében nagymértékű növelésére képes úgynevezett vektor- vagy tömbprocesszorok határozták meg a szuperszámítógépeket. Az elnevezés arra utal, hogy ezeknek a processzoroknak az utasításkészlete egydimenziós tömbökben (vektorokban) tárolható utasításokat tartalmaz. A mikroprocesszorok minőségjavulása, csökkenő áruk és jobb teljesítményük a vektoros szuperszámítógépek hanyatlásához, a masszívan párhuzamos rendszerek megjelenéséhez és diadalmenetéhez vezetett. Ma már a több tízezer processzor a norma. A 20. század végétől a szuperszámítógépek operációs rendszerei szintén komoly változásokon mentek keresztül. A változásokat a gépek architektúrájában történt átalakítások tették szükségszerűvé. Korábban minden egyes rendszerre „házon belüli” saját operációs rendszert dolgoztak ki, az ezredfordulótól viszont „általánosabb” megoldásokat, leginkább Linuxot használnak.

A Cray nevéhez kapcsolódó intézmények mellett más amerikai nagyvállalatok, például az IBM is meghatározó szereplőkké váltak. Az 1980-as években Japán, a 2000-esekben és különösen az elmúlt évtizedben pedig Kína fejlesztései jelezték az amerikai hegemónia végét. A versenyfutás akkor vált sprintté, amikor az internetes óriáscégek (Amazon, Facebook, Google, Alibaba, Baidu, Tencent) fontos technológiákban is átvették a vezető szerepet. 2020 végén a leggyorsabb szuperszámítógépek TOP500 listáját a Fujitsu Kobéban működő Fugaku rendszere vezette. 2018-ban az IBM Summitja volt a világelső, többéves kínai hegemóniának vetett véget. Napjainkban a fejlesztések egyik legnagyobb kihívása a költséghatékony energiaellátás kivitelezése, mert az exaszintű komputerek elektromosáram-fogyasztása kb. kétszázezer háztartásénak felel meg.

https://kvantumugras.blog.hu/2021/07/28/amerikai-kinai-japan_versenyfutas_a_szuperszamitogepes_hegemoniaert

Japán mérnökök a hihetetlennek tűnő másodpercenkénti 319 terabájt adattovábbítással (Tb/s) megdöntötték az internetgyorsaság világcsúcsát. A rekordot több mint háromezer kilométer hosszú üvegszálas (optikai szálas) vonalon érték el. Ez egyrészt azt jelenti, hogy kompatibilis a meglévő kábelinfrastruktúrákkal, másrészt, mindent megváltoztathat. A japán kutatók a létező száloptikás infrastruktúrát csak néhány elemmel egészítették ki. Hagyományos szabvány magok helyett négy másikat, az adatokat továbbító szálon belüli üvegcsöveket használtak.

A jeleket egyszerre továbbított több hullámhosszra osztották – ez a technika hullámhossz-osztás multiplexálás (wavelength-division multiplexing, WDM) néven ismert. Több adat továbbításához egy ritkán alkalmazott harmadik „sávval”, optikai erősítő technológiákkal növelték a távolságot. Az adattovábbítás folyamata sokcsatornás lézer változatos hullámhosszokon történő használatával kezdődik. Egyes hullámhosszok mások előtt haladva, többféle jelszekvencia generálódik, majd mindegyikük a négy mag valamelyikére irányul. A rendszeren továbbított adatok 70 kilométer hosszú optikai szálon mennek végig, amíg el nem jutnak a jelet a hosszú távolságra felturbózó optikai erősítőkig. A jel ezt követően további két erősítőn megy még át.

https://jelenbolajovobe.blog.hu/2021/07/22/internetgyorsasag_vilagcsucsot_dontottek_japanban

Pici chipek programozható felületekké történő egybeszerelésével, a Princeton Egyetem kutatói egy kommunikációs sávot megnyitó, kulcsfontosságú eszközt hoztak létre, amellyel drámai mértékben nőhet a vezeték nélküli rendszerek által továbbított adatmennyiség. A metafelületnek hívott programozható felület lehetővé teszi az elektromágneses spektrum terahertz sávjában lévő adattovábbítás kontrollját, hogy a fejlesztők erre a sávra tudjanak összpontosítani. A mikrohullámok és az infravörös fény közötti terahertz frekvencián sokkal több adat továbbítható, mint a mai rádióalapú vezeték nélküli rendszerekkel.

Az új technikával nemcsak dinamikusan újrakonfigurálhatók vezeték nélküli hálózatok, hanem a következőgenerációs robotika, cyber-fizikai rendszerek és ipari automatizációs berendezések szuper-nagyfelbontású érzékelő és képalkotó technológiái is működtethetők. A metafelületek szabvány szilíciumchip-részekből állnak, így egyrészt olcsók, másrészt tömegesen gyárthatók épületekre, utcatáblákra stb. A chipek, többszáz programozható terahertzes résszel kiegészülve, aktív elektronikával párosítva, rezonálnak a felületekkel. Így valósulhat meg, hogy a bejövő terahertz hullám másodpercenként többmilliárd alkalommal sok irányítható dinamikus sugárrá alakul át. Ezek a sugarak „tartják a vonalat” az adóvevőkkel, és a technika például már falakon keresztül is működik.
https://jelenbolajovobe.blog.hu/2020/12/28/alakul_a_kovetkezogeneracios_vezetek_nelkuli_kommunikacio

A magyar szuperszámítógép-hálózat (HPC – High Performance Computing) látványos bővülését eredményezheti a július 23-ai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat, ami szerint a jövő évtől jelentős forrásokat fognak biztosítani arra, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) irányításával korszerű és erős HPC-infrastruktúra épüljön ki Magyarországon.

A kormányhatározat szerint a fejlesztés két szakaszban valósul meg. A határozatban közelebbről nem részletezett első szakasz megvalósítási határideje 2022. február 28. A pénzt mind a fejlesztésre, mind a fenntartásra és üzemeltetésre a pénzügyminiszternek kell biztosítania. Az első szakaszra 2021-ben 344 millió forintot, 2022-től pedig évi közel 526 millió forintot szánnak. 2025-re azonban már a második fejlesztési szakasznak is le kell zárulnia. A cél, hogy öt év múlva európai szinten kiemelkedő teljesítményű HPC-infrastruktúra jöjjön létre. A kormányhatározat szerint a második szakasz finanszírozását az Unió 2021-2027-es költségvetéséből Magyarországnak jutó támogatásokból biztosítanák.

Magyarországon jelenleg szerény HPC-kapacitások vannak. Bár minden nagyobb egyetemi városban (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) működik szuperszámítógép, jelentősebb erőforrásokkal csak a Debreceni Egyetem rendelkezik, ott három HPC összesen 380 teraflops kapacitást biztosít.
https://bitport.hu/fejlesztik-a-magyar-szuperszamitogep-halozatot