Virtuális valóság

3D led kijelző.

Látogatás a Varjo központjában, ahol a Varjo XR3 headset-en keresztül a legfejlettebb virtuális valóság rétegei tárulnak fel.

Miután Mark Zuckerberg tavaly kijelentette, hogy a metaverzum fejlesztésére összpontosítanak, a virtuális valóság (VR) megint az érdeklődés középpontjába került. Az új digitális világban a tervek szerint interakciókat folytathatunk egymással, dolgozhatunk, szórakozhatunk. Az egyelőre még mindig sisakszerű VR headset nélkül viszont nem tudjuk használni a metaverzumot. Az ergonomikusnak egyáltalán nem nevezhető hagyományos VR „sisakok” nem feltétlenül alkalmasak erre, tömeges mértékben többek között miattuk nem terjedhetett el a VR. Ha tényleg a metaverzum az internet jövője, akkor egyszerűbb, felhasználóbarátabb megoldásokra van szükség.

A mai sisakok azért ormótlanok és nehezek, mert régi tervek alapján készítik őket. Szinte mindegyik fejlesztő hasonló tervrajz alapján dolgozik, és a headsetekben van egy, a tőle kis távolságra lévő képet felnagyító objektív. Ez csak úgy valósítható meg, pakolható egy rendszerbe, ha a kijelző és a lencse kellő távolságra vannak egymástól. Ezért nagyok a headsetek. A Stanford Egyetem és az Nvidia kutatói új koncepcióval, a headsetet 2,5 milliméterre redukáló, úgynevezett „palacsinta lencsékkel” álltak elő, és ez az első alkalom, hogy 3D-s képeket ilyen kijelzőn jelenítenek meg. A palacsinta lencse nem stanfordi és nem is Nvidia-találmámy, többen próbálkoztak már vele, de eddig csak 2D-s képekig jutottak el. Néhány éve ez még komoly újításnak számított, ma viszont már kizárólag a 3D jelenti a megoldást.

A Holografikus szemüveg szemhez közeli kijelző-rendszerét a VR-hez találták ki. A pupillát utánzó hullámvezetőből, térbeli fénymodulátorból és geometrikus fázislencséből áll, hogy holografikus képeket hozzanak létre a pehelykönnyű és vékony hardveren. Az új kialakítás 2,5 milliméteres optikai köteg jóvoltából teljes színben képes 3D holografikus képek megjelenítésére. A teszteléshez asztali és magunkon viselhető (wearable) prototípusokat dolgoztak ki. Tömegük mindössze 60 gramm, használatukhoz nem kell vezérlő board. A kutatók jelenleg a rendszer tökéletesítésén dolgoznak, mert mostani állapotában még nem alkalmas a kereskedelmi forgalmazásra. A prototípusokból terméket kell kidolgozniuk.

https://jelenbolajovobe.blog.hu/2022/08/18/szemuveg-meretre_csokkennek_a_virtualisvalosag-sisakok

A Meta új VR Headset prototípusa.

Mire jó egy VR üzenetrögzítő? Arra, hogy miközben a felhasználó alámerült a virtuális világban, a gép felveszi a közvetlen környezetében bekövetkezett változásokat, és később 3D-ben visszajátssza az illetőnek. A jövő munkahelyein komoly hasznát vehetik az alkalmazottak. Mivel virtuális közegben összpontosítanak feladataikra, nem tudnak részt venni a kollégákkal folytatandó valósidejű kommunikációban.

„A kihívás, hogy létre tudunk-e hozni egy olyan valóságot, amelyben még természetesen beszélünk, míg a másik személy ugyanabban a pillanatban nem érhető el?” – magyarázza Andreas Fender, az AsyncReality rendszer egyik fejlesztője. Az AsyncReality beszédes név, a VR-ben tartózkodó személlyel történő kommunikáció aszinkron valóságára utal. A rendszer négy mélyérzékelő kamerával dolgozik, a környezetet pedig 3D-ben rekonstruálja. Míg a felhasználó „fókusz módban” van, addig AsyncReality felveszi a változásokat, azokhoz kapcsolódó eseményeket. „A jövő irodai környezete azért lehet teljesen más, mint a mostani, mert összekapcsolódik a virtuális világokkal, és mi azokban is interakciókat folytatunk” – összegez Fender.

https://jelenbolajovobe.blog.hu/2022/05/25/virtualis_uzenetrogzito_felveszi_a_valo_vilagot_amig_mi_a_vr-ben_vagyunk

A Google új okosszemüvege a nyelvfelismerést és a fordítót kombinálva feliratozással teszi lehetővé az idegen nyelvű élő szövegek megértését.

A Tesla és a Space X főnöke, Elon Musk szkeptikus a mostanában már Meta néven (is) ismert Facebook Metaverzum koncepciójával kapcsolatban. Új és unalmas virtuális valóság (Virtual Reality, VR) a kétdimenziós kijelzőkön – nagyjából ennyit gondol róla. Emlékeztet a VR első, 1990-es évekbeli hullámára, amikor sokan már az internet leváltását látták az új médiumban. Az akkori álmok főként technikai okok miatt hiúsultak meg. „Biztos, hogy tehetünk az orrunkra egy tévét, de nem biztos, hogy ettől rögtön a Metaverzumban lennénk” – nyilatkozta, majd hangsúlyozta: nem tetszik neki, hogy egy képernyőt rakunk az arcunkra, ami aztán egész nap ott marad, és soha nem akarunk kilépni belőle.

Kényelmetlenné válik, ha mindig a fejünkön kell viselnünk egy monitort, ráadásul ezzel még elég távol vagyunk attól, hogy elmerüljünk a Metaverzumban – véli. „Nincs értelme” – magyarázza. Jóval izgalmasabb alternatívát, az általa alapított, agy-számítógép interfészekkel foglalkozó Neuralink által sebészi eljárással az agyunkba ültetett chipet javasol Metaverzum helyett. „Egy kifinomult Neuralink a hosszútávú megoldás. Teljesen, tényleg teljesen a virtuális valóságba helyezi a felhasználót” – hangsúlyozza.

Szerinte fennáll a veszély, hogy ne legyen vonzó a Metaverzum. Mint az 1995-ös VR, ez a technológia is eltűnhet, elhalhat. Persze Musk sem tévedhetetlen, és a VR rengeteget fejlődött az utóbbi két évtizedben, a mainstreamtől azonban távol van még. De tényleg egy invazív módon az agyunkba ültetett chip a vonzó alternatíva?

https://jelenbolajovobe.blog.hu/2022/02/14/elon_musk_szerint_gaz_a_metaverzum_es_a_neuralink_sokkal_jobb_lesz

A Meta (lánykorában Facebook) bemutatott egy prototípus-állapotban levő eszközt, amelynek segítségével, ha elkészül, viselői érezhetik majd a tárgyakat, amelyeket megfognak a virtuális valóságban. A haptikus kesztyű még messze áll attól, mint amit például a Ready Player One világában használnak, egyelőre a prototípusban tizenöt barázdált felületű, parancsra levegővel felfújódó párna (aktutátor) található. Ezek a tenyér, az ujjak és ujjbegyek körül helyezkednek el, így érintést és fogást is képesek imitálni. Az aktuátorok a virtuális világból érkező jelekre aktiválódnak annak függvényében, hogy mihez érünk hozzá a VR-ban. Vagyis ha egy kőre bökünk rá a mutatóujjunkkal, akkor keményre fúvódik az aktuátor az ujjunk végén, ám ha egy virtuális gumilabdát veszünk kézbe, akkor a tenyérnél és az ujjakon elhelyezkedő aktuátorok is bekapcsolnak, ám nem fúvódnak fel teljesen.

A haptikus kesztyűt fejlesztő Reality Labs vezetője, Michael Abrash szerint egyelőre nem céljuk, hogy a valódi tapintás érzetét imitálja az eszköz, csupán szeretnének a szemünk és a fülünk mellett egy új érzékszervünkre is hatni, ezzel sokkal jobb virtuális immerziót létrehozva. A kesztyű egyben kontrollerként is funkcionál: a kézfejen fehér markereket helyeztek el, amelyeknek mozgását kamerák képesek követni; ujjrészeiben pedig belül is szenzorokat találni, amelyek alapján képes meghatározni a szimulációt futtató számítógép, hogy a kesztyű viselője milyen szögben, mennyire hajlítja be az ujját. Ez a törekvés egybevág a Meta azzal a már többször hangoztatott céljával, hogy megváltoztassák azt, amiként az ember reakcióba lép az internettel és a virtuális térrel.

https://index.hu/techtud/2021/11/19/ezzel-a-kesztyuvel-megfoghatnank-a-virtualis-valosagot/

Mark Zuckerberg Metaverzumának első reklámja azt ígéri, hogy vicces lesz ez az új virtuális világ.

Virtuális űrutazást tesz lehetővé a lausanne-i Svájci Műszaki Egyetem (EPFL) asztrofizikusai és informatikusai által kifejlesztett új szoftver. A VIRUP (Virtual Universe Project) segítségével a hobbicsillagászok térben és időben is utazhatnak saját naprendszerünktől egészen a látható univerzum külső határáig. A VIRUP segítségével „meglátogatható” az eddig felfedezett 4500 exobolygó és 50 millió galaxis, a virtuális időutazás során pedig szimuláció segítségével a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis jövőbeli összeütközését láthatja az érdeklődő.

Jelenleg a fejlesztő tudósok azon dolgoznak, hogy a program több égitestet, például aszteroidákat, csillagködöket, és pulzárokat is meg tudjon jeleníteni 3D-ben. A program másodpercenként 90 képből állítja elő az univerzum virtuális mását. A képek forrása nyolc különböző adatbázis, melyekben csillagászok és asztrofizikusok által készített felvételek vannak. Az asztrofizikai adatok vizualizálása sokkal megfoghatóbb, mint a grafikák és a számok. Segítségükkel képet kaphatunk ezekről az összetett jelenségekről – mondta Yves Revaz asztrofizikus, aki Revaz Florian Cabot informatikussal közösen fejlesztette ki a virtuális valóságban űrutazó szoftvert.

https://index.hu/techtud/2021/10/13/virup-virtualis-valosag-program-3d-urutazas-es-idoutazas-a-szamitogepen-vr/

Mark Zuckerberg álmodott egy világot magának – egy virtuális világot. A Facebook alapító-vezérigazgatója júliusban arról tájékoztatta a cég alkalmazottjait és részvényeseit, hogy ideje még nagyobbra törni: a Facebooknak öt éven belül háromdimenzióssá kell formálnia a közösségi médiát, és egymásba fonódó szolgáltatásain keresztül létre kell hozni a megtestesült internetet, a metaverzumot. Zuckerberg szerint a Facebook már most is a közösségeknek, tartalomkészítőknek és kereskedőknek szánt termékekből él, a virtuális valóság (VR) pedig még tovább tudná javítani a felhasználói élményt. A Verge-nek adott júliusi interjúban elmondta, hogy a metaverzum szerinte nem egy megalomán vágyálom, hanem az internet és a különböző platformok természetes evolúciójának következő állomása.

A Facebook 2014-ben tette meg az első logikus lépést a metaverzum építése felé, ekkor vásárolta fel 2,3 milliárd dollárért a talán legismertebb VR-céget, az Oculust. A Kickstarterről indult startup 2016-ban véglegesen beolvadt a vállalatba, amely 2020-ban Facebook Reality Labs néven új divízióba terelt minden VR- és AR-fejlesztést. Míg az elsőgenerációs Oculus VR-headsetek (Rift) csak PC-vel együtt voltak használhatók, a későbbi termékeket (Go, Quest) már önálló rendszerekkel látták el, beépített operációs rendszerrel és hardverrel. Az Oculus egyetlen ma is kapható terméke a Quest 2 nevű headset, amelyet már teljesen alárendeltek az anyacégnek: kizárólag Facebook-fiókkal lehet belépni a rendszerbe, és 2021 nyarán elkezdtek kísérletezni a játékokon és más VR-alkalmazásokon belül megjelenő célzott hirdetésekkel is – ezzel a lépéssel a virtuális valóságba is átterjedtek a Facebookot övező adatvédelmi aggályok.

A Facebook személyzeti változásai is azt tükrözik, hogy a Facebook komolyan gondolja a virtuális jövőt. Szeptemberben 13 év után történt váltás a technológiai igazgató (CTO) posztján, és a leköszönő Mike Schroepfert az az Andrew Bosworth váltotta, aki 2006 óta Zuckerberg egyik legközelebbi szövetségese, és aki idáig az AR/VR divízió vezetője volt. Bosworth irányítása alatt a cég körülbelül 8 millió Quest 2 headsetet értékesített egy év alatt, és ő hozta tető alá a Ray-Bannel kötött együttműködést is. Bosworth kinevezésével a Facebook jelezte, hogy a virtuális valóságra nemcsak eszközöket, platformokat és alkalmazásokat akarnak építeni, hanem az egész céget új alapra helyeznék.

A Facebooknál, ha csak béta verzióban is, de már létezik egy virtuálisvalóság-platform, Horizon Worlds néven. A nyilvánosság számára egyelőre csak a Workrooms nevű értekezletszimulátor elérhető korlátozottan, de a cég október elején létrehozott egy 10 millió dolláros alapot, amelyből különböző tartalomkészítőket támogatnának a platformra készülő VR-alkalmazások fejlesztésében. Egymást követik az esszék, elemzések és gondolatébresztő cikkek a metaverzumok lehetséges hatásairól és veszélyeiről, az egyes újságok mellett kockázatitőke-befektetők vagy techpolitikai agytrösztök kutatóinak tollából. A szakértők máris attól tartanak, a metaverzum-őrület csak újabb lépcsőfok a nagy techcégek adat- és ezáltal profithalmozó működésében, amit még nagyobb óvatossággal kell kezelnie a szabályozó szervezeteknek.

https://qubit.hu/2021/10/14/virtualis-vilagot-epit-a-facebook-jon-a-metaverzum

A Google-hoz tartozó mesterségesintelligencia-fejlesztő londoni DeepMind cukorka színű virtuális játszóteret fejlesztett MI-k tanítására. A videojátékokra emlékeztető XLand 3D világban állandóan változó feladatokat megoldva kell általános képességekre szert tenniük. Speciális feladat abszolválásához szükséges egyedi képességek megszerzése helyett, a közeget színeken keresztül érzékelő mesterséges intelligenciák kísérletezni és felfedezni tanulnak, és közben korábban soha nem látott tevékenységekhez fontos adottságokra tesznek szert. Ez egy lépés az általános mesterséges intelligencia (AGI, artificial general intelligence) felé.

A világot központi MI kezeli, a környezet megváltoztatásával ő határozza meg a többmilliárd különböző feladatot, a szabályokat és a játékosok számát. Ő és a többiek is megerősítéses tanulást és próba-hiba (trial and error) módszert használnak. Gyakorlás közben, először egyszemélyes játékokkal szembesülnek, például bíborszínű kockát kell sárga labdára vagy vörös padlóra tenniük. Később több-résztvevős játékokig fejlődnek, amelyekben, mondjuk, zászlót kell elrejteniük, megtalálniuk, versengeniük, hogy ki lesz az első. A játszótér-menedzsernek nincsenek speciális céljai, a játékosok általános képességeit akarja folyamatosan javítani.

A DeepMind korábbi MI-jei, például a sakkban és góban remeklő AlphaZero egyszerre csak egy játékot tudtak megtanulni. Az XLand ennek az állapotnak akar véget vetni, ezért van szükség több feladat szimultán elvégzésére, azokhoz könnyen adoptálható általános képességekre. Speciális cél nélküli, nyílt tanulással az MI-k elvileg elérhetik ezt a szintet. A Homo sapiens és sok állat is így, céltalanul játszva tanul. Mesterséges intelligenciák esetében viszont nagymennyiségű adat kell hozzá, amelyet – a végtelen feladathalmazok formájában – az XLand automatikusan generál nekik. Egyes MI-k legalább négyezer virtuális világon, 700 ezernél több, különféle játékon, 3,4 millió egyedi feladaton vannak túl. A helyzetenkénti legjobb lépés helyett addig kísérleteznek, amíg el nem jutnak a megoldásig.

https://jelenbolajovobe.blog.hu/2021/09/28/allandoan_valtozo_virtualis_jatekkornyezetben_tanulnak_az_mi-k

A Metaverzum az internet következő szintje, egy kollektív virtuális tér, a digitális és a fizikai valóság összesítése. Az internet, a kiterjesztett és a virtuális valóság kombinációja, ami folyamatosan online és aktív, saját gazdasággal, munkalehetőségekkel, bevásárlóközpontokkal és médiával. Egy másik definíció szerint a Metaverzum a „teljes interaktív valóság”, az emberiség közötti kötőszövet, amelyhez mindezidáig hiányzott az infrastruktúra.

Matthew Ball az alábbi feltételek teljesülése esetén beszél Metaverzumról: állandó jellegű, akkor is létezik, ha senki nem jelentkezik be; szinkronizált és élő: a felhasználók ugyanazt az eseményt látják, nem rögzített verziót bárki bármikor csatlakozhat; működő gazdasággal rendelkezik, lehet adni-venni valódi értékkel rendelkező eszközöket; a digitális és fizikai tér összekötésével teljes élményt nyújt; átjárható, teljes interoperabilitást nyújt a különböző platformok között; sokan építik, nem egy központi szervezet, ezért várhatóan blockchain rendszeren keresztül fut. Mark Zuckerberg szerint a Metaverzum egy testet öltött internet (internet+), amiben nem csak tartalmat fogyasztunk, hanem benne is vagyunk. Segít abban, hogy kijöjjünk a telefonképernyők bámulásából, és újra több időt töltsünk egymással. A Facebook dolgozik egy végtelen irodán, amivel a felhasználók a virtuális valóságban alkothatnák meg az ideális munkahelyi környezetüket. Zuckerberg szerint az ilyen formában tartott oktatásban lévő potenciál is egy egyenlőbb világot hoz el, bármilyen kis feltörekvő piaci faluból be lehetne jelentkezni egy jó iskolába/programra (ha megvan hozzá a technológia természetesen), ráadásul barátkozni is könnyebb, ha érzésre egymás mellett ülnek a gyerekek. Ezek alapján el lehet képzelni a home office és a digitális oktatás teljesen új szintjét, vagy akár a hosszú távú hatását az irodák, ingatlanok piacára.

A Metaverzumról szóló leggyakoribb elképzelés, hogy egy decentralizált, átjárható platform. Olyan mint az internet, ahol sok cég jelen van, nem pedig olyan, mint például a Facebook felülete. Ehhez azonban az kell, hogy a megszerzett javak (földek, tulajdonok, műalkotások, valuták) átválthatóak legyenek a különböző felületek között. Ebben segíthet az NFT és a blockchain rendszer. A Metaverzum valószínűleg nem úgy jön el, hogy könnyen megállapítható a Metaverzum előtti és Metaverzum utáni pillanat. Különböző eszközök, termékek és szolgáltatások lépésről lépésre integrálódnak a digitális világba, majd ezek összeolvadnak. A folyamat pedig már elkezdődött.

A Metaverzum másik előfutára a Decentraland nevű decentralizált, Ethereum kriptovalutára épülő (MANA) 3D virtuális valóság, ahol a felhasználók földet tudnak venni, épületet építeni, kiállításokat tartani. Több cég megjelent már a platformon, és digitális műalkotásokkal is kereskednek, NFT-ken keresztül. Rendezvényeket, kiállításokat lehet látogatni barátokkal, megnézni a mások által épített városokat. (A Decentraland felületén júniusban 7.000 dolláros átlagáron lehetett venni egy parcella virtuális földet, ami áprilisban még csak 1.800 dollárba került.) A platform a közelmúltban álláshirdetést adott fel a digitális kaszinójába, napi négyórás munkáért havi 150.000 forintot kriptovalutában fizetve. Ha nő a Metaverzum, a munkalehetőségek száma is nőhet. A Metaverzum születésénél pedig mindenki igyekszik ott lenni. A Coca-Cola világelsőként, blokklánc alapú, egyedi, gyűjtői tartalmakat dobott piacra a Decentraland oldalán. Egy online esemény keretein belül, NFT-aukción lehetett megszerezni többek között a barátság kártyát vagy a hanglejátszót, ami egy dobozos Coca-Cola kinyitását szimulálja. A Gucci a Roblox nevű oldalon jelentette be, hogy megjelent a Metaverzumban, és 4.115 dolláros áron adta el digitális táskáit, aminek a tulajdonosát NFT igazolta. Drágábban, mint a táska fizikai verzióját, aminek az ára a boltokban 3.400 dollár. Vagyis látszik, hogy ez már ma a valóság. Június végén elindult a New Yorki tőzsdén az első tematikus Metaverse ETF (tőzsdei befektetési alap), META kód alatt, ebben jelenleg a fő pozíciók ismert tech cégek és chip gyártók: Nvidia, Tencent (Epic Games nagy tulajdonosa), Microsoft, Roblox, Qualcomm, Amazon, stb.

Bár a cégek valószínűleg a sajtóban egy demokratikusabb, decentralizált, emberközelibb, hatékonyabb, egyenlőbb világot fognak vázolni, sok kétség van, hogy milyen irányba változtatja a Metaverzum a világot.

https://telex.hu/nevertek/2021/08/12/metaverzum-adat-kapitalizmus

A virtuális valóság egyre jobb lett az elmúlt években, de néhány kivételtől eltekintve, a technológia látványra és hangra redukálódik. Felvesszük a headsetet, bekapcsoljuk a fejhallgatót, és nagyjából ennyi. A többi érzékszerv általában kimarad, elsősorban érthető technikai okok miatt.

Most a Chicago Egyetem kutatói egy energiahatékony rendszerrel álltak elő, amellyel különböző hőmérséklet-érzetek generálhatók a virtuális valóságban. Ez az arcunk, az orrunk „meghackelésével” érhető el. Nagyon speciális atomizált vegyi anyaggal férnek hozzá az orrunkban lévő trigeminus (háromosztatú) ideghez. A fej legnagyobb részének érző, az agyat és az arcot összekötő idegéről, és számos izom, közöttük a rágóizmok mozgató idegéről van szó. A rendszer által szétszórt parányi vegyi anyag eléri, hogy a szagokon keresztül hideget és meleget érezzünk, ráadásul úgy, hogy a fizikai valóságban az égadta világon semmit nem érzünk. Az anyag belekerül a trigeminus idegbe, és megteremtődik a hőérzet, pontosabban annak utánzata. Az eszközzel változtatható a hideg és a meleg intenzitása. A melegérzet egyébként könnyebben elérhető, mint a hidegé.
https://jelenbolajovobe.blog.hu/2020/07/09/meghackeli_az_orrunkat_a_virtualisvalosag-rendszer