Holnap
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Holnap

A jövő most kezdődik.


You are not connected. Please login or register

Földtudomány

Go down  Üzenet [1 / 1 oldal]

1Földtudomány Empty Re: Földtudomány Vas. Feb. 05, 2023 5:46 pm

M.I.

M.I.
Admin
Az üvegház hatású gázok a nevükkel ellentétben nem úgy okoznak felmelegedést ahogyan az üvegházak. Valójában nem is felmelegedést okoznak, hanem sztratoszférikus lehűlést. Viszont a sztratoszférikus lehűlés okozza a globális felmelegedést. Tehát végső soron mégis az üvegház hatású gázok okozzák a globális felmelegedést.

https://holnap.hungarianforum.com

2Földtudomány Empty Re: Földtudomány Pént. Jan. 13, 2023 3:34 pm

M.I.

M.I.
Admin
„A természet a mi közös hajónk, együtt kell gondoskodnunk róla, hogy a vízen maradjon” – mondta Virginijus Sinkevičius, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa az ENSZ biodiverzitás-ügyi konferenciáján Montrealban. Az egyezményt végül sikerült tető alá hozni, a konferencián résztvevő 200 tagország mindegyike vállalta, hogy közös erővel a bolygó területének 30 százalékát teszik védett területté. Az aláíró felek azt is vállalták, hogy a sérült ökoszisztémák 30 százalékát is helyreállítják majd a hozzájuk tartozó területeken. A biodiverzitás megőrzését és visszaállítását célzó programban kiemelt figyelmet kapnak majd az esőerdők és az ártéri ökoszisztémák, valamint külön figyelmet fordítanak majd az itt élő őslakosok jogaira is. A legtöbb nézeteltérést természetesen a biodiverzitási program finanszírozása okozta, a felek azt is vállalták, hogy a szegényebb országok külön támogatást kapnak majd.

A felek négy fő pontban egyeztek meg:
- Az ökoszisztémák fenntartásában, megőrzésében és helyreállításában, az ott élő állatfajok pusztulásának megakadályozásában és a genetikai diverzitás megőrzésében;
- A biodiverzitás „fenntartható használatában”, abban, hogy az adott terület erőforrásai, az élelemhez és a tiszta ivóvízhez szükséges feltételek biztosításában;
- A természeti erőforrások, például a természetes hatóanyagú gyógyszerek igazságos elosztásában, az őslakosok jogainak védelmében;
- A biodiverzitás finanszírozásában, abban, hogy a kitűzött célokhoz szükséges támogatások eljussanak oda, ahol szükség van rájuk.

A mostani konferenciát a biodiverzitás-szakértők „utolsó esélyként” is emlegették, és bár kompromisszumos megoldás született, Sinkevičius szerint így is történelmi jelentőségű megállapodásról van szó. A Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Egyezmény célja, hogy az évtized végére megállítsák a biodiverzitás csökkenését, 2050-re pedig a természeti erőforrások fenntartható kezelésével pedig fenntartható világgazdaságot hozzanak létre. Jelenleg a bolygó szárazföldi területeinek 17, az óceánjainak pedig csak 10 százaléka élvez védettséget, a 30 százalékos vállalás ehhez mérten valóban ambiciózusnak tűnik. A tárgyalásokat lezáró dokumentumokat aláírták, igaz, ez még csak ígéret, felmerült egy önálló biodiverzitási alap létrehozása is, ezt azonban a tagországok végül leszavazták.

https://qubit.hu/2022/12/19/a-bolygo-harmadanak-megovasarol-dontottek-az-ensz-biodiverzitas-konferenciajan

https://holnap.hungarianforum.com

3Földtudomány Empty Re: Földtudomány Szer. Okt. 19, 2022 5:51 pm

M.I.

M.I.
Admin
Az elmúlt fél évszázadban közel 70 százalékkal csökkent a gerinces fajok populációja, emelte ki kétévente megjelenő aktuális Élő Bolygó Jelentésében a WWF. Az eddigi legátfogóbb elemzés adatai alapján a megfigyelt 5 230 gerinces faj 31 821 populációja vészesen fogyatkozik világszerte, a szervezet szerint a biológiai sokféleség pusztulása csak rendszerszintű változtatásokkal állítható meg. A jelentésben idén 11 ezerrel több fajt vizsgáltak, mint 2020-ban. A WWF jelentése alapján a jövő generációkat egyszerre sodorja veszélybe két, egymással összefüggő folyamat, a klímaváltozás és a biodiverzitás drasztikus csökkenése. „Miközben az éghajlatváltozás hatásai gyötrik az élővilágot is, az élőhelyek és a természeti rendszerek helyreállítása az egyik legfontosabb eszközünk a klímaváltozás hatásaival szemben. Az erdők és gyepek elnyelik és tárolják a szén-dioxidot, a vizesélőhelyek tárolják és a talajba szivárogtatják a felszíni vizeket, a mezővédő erdősávok megakadályozzák a talaj lemosódását. Az aszály, az árvizek, a szélviharok, a talajerózió ellen természetre alapozott megoldásokat is használhatnánk, csak hozzászoktunk, hogy kizárólag műszaki, mérnöki megoldásokban gondolkodjunk” - értékelte a jelentést Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

A biodiverzitás legnagyobb hanyatlását a trópusi területeken tapasztalták, Latin-Amerikában a populációk gyakoriságában 94 százalékos a csökkenés, a populációk visszaesése pedig globálisan az édesvízi fajok esetében a leginkább szembetűnő. A vándorló halfajok populációcsökkenéséért fele részben az élőhelyek elvesztése és a vándorlási útvonalak akadályoztatása a felelős. Az Amazonas erdőinek 17 százaléka teljesen elpusztult, további 17 százaléka pedig annyira rossz állapotban van, hogy az abban élő fajok számára már nem szolgál megfelelő lakóhelyül. A vizsgált földi fajok populációja Észak-Amerikában 20, Közép- és Dél-Amerikában 94, Afrikában 66, Ázsia déli részén és a csendes-óceáni térségében 55 százalékkal csökkent a friss jelentés szerint. Az Ázsia északi részével együtt vizsgált Európában a gerinces fajok állományaiban 1970 óta 18 százalékos csökkenést mértek, aminek elsősorban azt sejtik a hátterében, hogy az iparilag fejlett országokban már 1970 előtt is jelentős volt a természetrombolás. Bár korábban az emberi tevékenység volt a biodiverzitás pusztulásának a fő mozgatórugója, a jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy abban az esetben, ha nem sikerül 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést, a továbbiakban a klímaváltozás felgyorsítja a fajok populációjának pusztulását.

Az európai országok jelentései alapján a közösségi jelentőségű fajok 63 százaléka kifejezetlen kedvezőtlen körülmények között él, Magyarországon ez az arány még nagyobb, 66 százalékos. A hazai álló- és folyóvizek élőhelyei a szárazföldi élőhelyeknél is rosszabbul teljesítettek, olyan fajok vannak veszélyben, mint az elevenszülő gyík, a kaszpi haragossikló, a lápi póc, a magyar szöcskeegér vagy a délvidéki földikutya. A jelentésben az is szerepel, hogy a klímaváltozás nem minden faj számára hátrányos, a probléma csak az, hogy elsősorban a kártevő rovarok számára jelentenek előnyt az enyhébb telek. Évről évre nagyobb számban szaporodnak, ami a fák tömeges kihalásához és az erdei fajok megbetegedése miatt az állatállomány fokozottabb elhullásához vezet. A WWF szerint a világ vezetőinek a biodiverzitás megóvásának szentelt, 2022 decemberében konferenciáján a párizsi egyezményhez hasonló megállapodást kellene kötniük a biológiai sokféleségnek nem kedvező folyamatok megfékezésére. „A decemberi konferencián a vezetőknek lehetőségük nyílik arra, hogy helyreállítsák megszakadt kapcsolatunkat a természettel, és egészségesebb, fenntarthatóbb jövőt biztosítsanak mindenki számára egy ambiciózus, természetpozitív, globális biodiverzitási megállapodás létrehozásával. A fokozódó természeti válság közepette nagyon fontos, hogy ez a megállapodás azonnali lépéseket célozzon meg, beleértve a természetromboló ágazatok átalakítását és a fejlődő országok pénzügyi támogatását” – jelentette ki Marco Lambertini, a nemzetközi WWF főigazgatója.

https://qubit.hu/2022/10/13/wwf-a-bolygo-elovilaga-69-az-edesvizeke-83-szazalekkal-csokkent

https://holnap.hungarianforum.com

4Földtudomány Empty Re: Földtudomány Csüt. Júl. 28, 2022 9:11 am

M.I.

M.I.
Admin
Évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja, idén július 28-ára esik a Global Footprint Network adatai szerint, közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete az MTI-vel. Ez azt jelenti, hogy a Föld lakossága csütörtökre elhasználja azt az erőforrás-mennyiséget, amelyet a bolygó egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni.

Ez a dátum 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később. A WWF szerint fel kell ismerni, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. A szervezet azt is kiemeli, hogy Magyarországon olyan mértékű a fogyasztás, hogy ha mindenki így élne, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait.

A kormányok és a vállalatok felelőssége mellett hangsúlyozzák, hogy az egyének is sokat tehetnek azért, hogy az ember és a természet harmóniában élhessen egymással.

https://telex.hu/kulfold/2022/07/27/wwf-csutortokre-elfogynak-a-fold-eves-eroforrasai

https://holnap.hungarianforum.com

5Földtudomány Empty Re: Földtudomány Csüt. Júl. 07, 2022 6:51 pm

M.I.

M.I.
Admin
A 149 millió km2-nyi szárazföld harmada művelhetelen jég-, kő- és homoksivatag. Az emberiség 104 millió km2 területen él, ennek harmadát bevonva a mezőgazdasági termelésbe. Az 51 millió km2-es agrárterület háromnegyedét állattartásra és takarmánytermesztésre használjuk, a közvetlen emberi fogyasztást szolgáló a növénytermesztés a mezőgazdasági területek negyedén folyik. Az emberiség mindössze a földfelszín egyetlen százalékán építi falvait, városait és az ezeket összekötő úthálózatot.

https://qubit.hu/2022/07/04/a-foldon-megmuvelt-teruletek-mindossze-negyeden-termesztunk-novenyeket-kozvetlen-emberi-fogyasztasra

Földtudomány 7lmQAfi4oMkY1Kf1Kfs
Földtudomány 7lmQDGtfPw0n1Kf1Kfs

https://holnap.hungarianforum.com

6Földtudomány Empty Re: Földtudomány Kedd Ápr. 26, 2022 5:37 pm

M.I.

M.I.
Admin
Ha 550 millió éve nem következik be olyan drámai változás a Föld legmélyén, ami helyreállítja bolygónk összeomlóban lévő és az élethez nélkülözhetetlen mágneses terének erősségét, mi sem lennénk ma itt. A fordulatot az 5 ezer kilométerrel a lábunk alatt kezdődő belső mag kialakulása hozhatta el 5-600 millió éve, a földi élet evolúciójának kulcsfontosságú szakaszában. Amint azt a Science folyóirat nemrég összefoglalta, az elmúlt években a kutatók elkezdték minden korábbinál precízebben feltárni a folyékony külső mag alatti, különleges állapotú réteg titkait, és olyan furcsaságokra találtak, amelyek minden korábbi elképzelést felülmúlnak. Arwen Deuss, az Utrechti Egyetem geofizikusa a Sciencenek elmondta: a mérések már rendelkezésre állnak, csak össze kell rakni őket. A kutató ahhoz hasonló hangulatot érez most, mint amilyen az 1960-as években, a lemeztektonika-elmélet igazolásának idején uralkodott.

A Föld belső magja is rendelkezik egy furcsa, 300 kilométeres sugarú régióval, amelyen a rengéshullámok nem teljesen észak-déli irányban haladnak át a leggyorsabban, hanem 45 fokkal elfordulva. A legbelső mag létezését először Miaki Ishii és Adam Dziewonski írták le 2002-ben, a PNAS tudományos folyóiratban. Az elmúlt években az Antarktiszra telepített érzékeny szeizmográfok forradalmasították a régió tanulmányozását és háromdimenziós szerkezetének rekonstruálását, és ezek alapján a legbelső mag akár egy ősi, ferde mágneses tér lenyomata is lehet. Arwen Deuss és kollégái hamarosan publikálják eredményeiket, amelyek szerintük megerősítik a belső mag központi régiójának létezését. A Science által megkérdezett kutatók úgy vélik, hogy a Föld belsejének 0,5-1 milliárd évvel ezelőtti lassú lehűlése elvezetett a belső mag lassú kialakulásához, ami drámai következményekkel járt. John Tarduno munkatársaival néhány éve a québeci Szent Lőrinc-folyó 565 millió éves vulkanikus formációiból gyűjtött kőzeteket, amelyek megőrizték az ősi mágneses tér állapotát. Ezek, ahogy azt 2019-ben Tarduno és kollégái a Nature Geoscience folyóiratban közölték, arról árulkodnak, hogy a Föld mágneses terében jelentős változások zajlottak éppen a belső mag születésekor, és a tér erőssége a mainak egytizede volt. Az eredményeket azóta más kutatások is megerősítették.

Peter Driscoll, a Carnegie Tudományos Intézet geodinamikával foglalkozó kutatója szerint a tér gyengülését a külső mag hővesztesége okozhatta, ami korlátozta a mágneses teret generáló áramlásokat. Ekkor a mágneses dinamó Driscoll szerint majdnem összeomlott, ami katasztrofális következményekkel járhatott volna az éppen az óceánokban kibonatkozóban lévő állatvilágra nézve. A mágneses tér további gyengülésével jelentősen megnőhetett volna a Napból a felszínre jutó, az élő szervezetekre káros sugárzás mértéke. Teljes összeomlása esetén bolygónk légköre elméletileg lassan el is veszhetett volna, hasonlóan ahhoz, ahogy az a Marssal történt az elmúlt néhány milliárd évben. Szerencsére az 565 millió évvel ezelőtti gyengülés után, 30 millió évvel később a mágneses tér már a mai erősségének 70 százalékára állt vissza. Erre mutat legalábbis a Tardunóék által az oklahomai Wichita-hegységben gyűjtött, 532 millió éves vulkanikus kőzetek vizsgálata. Tarduno szerint a tér helyreállásáért a belső mag, pontosabban annak növekedése volt felelős. Így a Föld mélyén lezajlott drámai változások miatt folytatódhatott az állatvilág és általában az élet evolúciója, ami lassan elvezetett a mai biodiverzitás kialakulásáig.

https://qubit.hu/2022/04/26/550-millio-eve-alakult-ki-bolygonk-belso-magja-es-ugy-tunik-ez-mentette-meg-az-eletet-a-foldon

Földtudomány 7k2UgVawPIPUJqJqs

https://holnap.hungarianforum.com

7Földtudomány Empty Re: Földtudomány Szer. Okt. 13, 2021 3:32 pm

M.I.

M.I.
Admin
A ENSZ novemberben Glasgowban rendezett 26. éghajlat-változási konferenciája (COP26) és a dél-kínai Kunmingban már zajló biodiverzitás-csúcs (COP15) résztvevői a címzettjei annak a most megjelent jelentésnek, amelyet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) állított össze. A dokumentum arra kívánja felhívni a döntés hozók figyelmét, hogy az éghajlati krízis hátterében töretlenül súlyosbodik az élővilág sokféleségének krízise. Folyamatosan csökken a természetes élőhelyek kiterjedése, részben a szándékos irtás, részben az erdőtüzek miatt, aminek hatására egész életközösségek tűnnek el a Föld színéről – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján. Az EASAC az elmúlt tíz évben született tudományos eredményekből leszűrhető konklúziókat foglalta össze, kiemelve, hogy a klímaváltozást és a biodiverzitási krízist együttesen kell kezelni, mert a két jelenség nem választható el egymástól.

Báldi András, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, az EASAC Környezeti Paneljének tagja szerint számos, egymással összefüggő környezeti krízis zajlik. A trópusi erdők irtása egyszerre csökkenti a biodiverzitást, a terület szénelnyelő képességét, és szabadít fel korábban megkötött szenet. Az emelkedő hőmérséklet, illetve a csapadék ezzel összefüggő változásai csökkentik a mezőgazdaság termelékenységét, a vadon élő fajokat korábbi élőhelyük elhagyására kényszerítik, ami sokszor más területek ökológiai viszonyait is felborítja, konfliktusokat okozhat az emberrel, végső soron pedig fajok kihalását idézi elő. A melegedő és savasodó óceánokban is hasonló folyamatok zajlanak le: az ökoszisztémák egyre jobban károsodnak, miközben a tengeri szervezetek fotoszintetikus aktivitása romlik. „A biológiai sokféleség csökkenése, az ökoszisztémák degradációja, illetve a klíma változása mind életveszélyes folyamatok, amelyek összefüggenek, nem lehet őket elválasztani egymástól” – így Báldi.

EASAC szerint az ökoszisztémák megóvásának, helyreállításának és menedzselésének egyre több sikeres módját fedezik fel a kutatók, ezekkel ellenállóbbá tehetők az életközösségeket a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaival szemben. A tanulmány szerzői szerint azonban, ha továbbra is a nemzeti gazdasági össztermék mértéke marad a siker fokmérője, és az ökológiai problémákat is ezzel a szemlélettel próbálja megoldani a világ, az zsákutcába vezet. Ehelyett a kormányoknak minél gyorsabban „meg kell nyomniuk a Reset gombot”, és olyan gazdasági rendszert kell kialakítaniuk, amely a fenntartható megoldásokat és az ökológiai szempontú viselkedést támogatja – fogalmaznak a szerzők. Báldi András szerint minden eszközzel csökkenteni kell a földi ökoszisztémára nehezedő nyomást. Különösen a sokféleség nagy részének otthont adó, úgynevezett biodiverzitási forró pontokat kell megvédeni.

https://qubit.hu/2021/10/13/a-biodiverzitas-csokkenese-es-a-klimavaltozas-egymast-erositik-figyelmeztetnek-az-europai-akademiak

https://holnap.hungarianforum.com

8Földtudomány Empty Re: Földtudomány Pént. Okt. 01, 2021 5:53 pm

M.I.

M.I.
Admin
A Copernicus EU földi megfigyelő program Sentinel2 műholdja készítette a felvételt a spanyol La Palma szigeten zajló vulkanikus tevékenységről.

https://www.esa.int/ESA_Multimedia/Images/2021/10/La_Palma_lava_flows_into_the_sea

Földtudomány La_Palma_lava_flows_into_the_sea_pillars

https://holnap.hungarianforum.com

9Földtudomány Empty Re: Földtudomány Pént. Szept. 24, 2021 10:07 am

M.I.

M.I.
Admin
Egyre nagyobb esély van rá, hogy a történelem (vagy a földtörténet) ismétli majd önmagát, és kisvártatva egy újabb Nagy Kihalással számolhat a bolygó – figyelmeztet egy nemzetközi kutatócsoport a Nature természettudományos szaklapban megjelent tanulmányában. A kutatók több olyan tényezőt is megállapítottak, amely hozzájárult a földi életet kb. 252 millió évvel ezelőtt ért csapáshoz, ekkor, a perm-triász kihalási esemény (P-Tr) néven is ismert időszakban a tengeri fajok 96 százaléka, a szárazföldi gerincesek 70 százaléka tűnt el a Föld színéről. A kutatók az ausztráliai Nagy-Artézi Medencéből vett üledékek alapján vizsgálták, hogy mikor következhetett be jelentősebb algavirágzás, és a Nagy Kihaláson kívül is találtak erre példákat. Az egyetlen olyan tömeges kihalási esemény, amely nem járt együtt algavirágzással, a dinoszauruszokat elpusztító, 66 millió évvel ezelőtti aszteroida volt, a többi (felmelegedés miatt bekövetkezett) esetben mindig megfigyelték a jelenséget.

Nem az algavirágzás a hasonló események egyetlen kiváltó vagy fenntartó oka: 252 millió évvel ezelőtt a vulkáni tevékenység miatt megemelkedett a hőmérséklet, növekedett az üvegházhatású gázok kibocsátása, amit a meleg és szárazság miatti erdőtüzek csak tovább fokoztak. Az eltűnő erdők helyén megmaradt talaj belemosódott a vízbe, ahol az algák a benne található tápanyagok és a meleg miatt vígan elszaporodtak, ezzel toxikus környezetet hozva létre. Tracy D. Frank szerint az emberiség jelenleg ugyanezt a receptet követi, a toxikus algatelepek pedig máris megjelentek a vizekben. Frank szerint ehhez heves vulkáni tevékenységre sincs szükség, a szén-dioxid szintje ugyanolyan magas most a légkörben, mint a P-Te idején, és ehhez nem kellett más, csak az ember. Chris Fielding, a kutatás társszerzője szerint a perm vége áll a legközelebb a mai helyzethez, az intő jelek pedig nyilvánvalóak: az erdők pusztulása és a mezőgazdasági tevékenység miatt több tápanyag jut a vizekbe, ezt pedig a halak és fenéklakók tömeges pusztulása követi. Fielding szerint azért még van remény: a Nagy Kihalás idején nem élt a Földön olyan faj, ami bármit is tehetett volna ellene, az emberiség viszont talán még képes visszafogni a felmelegedést, amit végső soron nem is vulkánok okoztak, hanem a saját tevékenysége, a kutató szerint ugyanakkor némileg kijózanító, hogy ha hasonló helyzetbe hozzuk a bolygót, mint amilyenbe 252 millió éve került, nem nagyon lesz visszaút, hiszen legutóbb is hárommillió év kellett hozzá, hogy valahogy magához térjen a Föld.

https://qubit.hu/2021/09/23/legutobb-a-nagy-kihalas-idejen-volt-olyan-aggaszto-a-fold-helyzete-mint-most

https://holnap.hungarianforum.com

10Földtudomány Empty Re: Földtudomány Csüt. Júl. 29, 2021 4:15 pm

M.I.

M.I.
Admin
A Föld „életjeleinek” gyengülésére figyelmeztet szerdán a BioScience című szaklapban megjelent cikkben a világ több mint 10 ezer vezető kutatója. A tudósok, akik két éve arra szólították fel a világ kormányait, hogy azok nyilvánítsanak globális klímavészhelyzetet, úgy látják, hogy a világ országainak vezetői kudarcot vallottak. Szerintük a politikusok nem képesek a probléma okával, a bolygó kizsákmányolásával foglalkozni, miközben példa nélküli módon megemelkedett a klímaváltozáshoz köthető katasztrófák száma, kezdve a tikkasztó hőhullámoktól az áradásokon és ciklonokon át a tűzvészekig.

A Föld életjeleinek tekintett 31 mutatóból 18 rekordszinten áll. Ezek között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátása, a gleccserek vastagsága és az erdőirtás is. Rámutatnak, hogy bár a koronavírus-járvány miatt az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkent, de a szén-dioxid és a metán szintje 2021-re rekordot döntött. A 15 évvel ezelőtti szinthez képest 31 százalékkal gyorsult a gleccserek olvadása, és 2020-ban rekordmértékben csökkent a brazíliai őserdők mérete, ami miatt az ottani esőerdő a szén-dioxid megkötése helyett nettó széndioxid-kibocsátó lett. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy négymilliárd haszonállat él a bolygón, főleg marhák és birkák, és össztömegük immár meghaladja az összes ember és vadon élő állat össztömegét.

A tudósok gyors és radikális lépéseket sürgetnek; fel kell számolni a fosszilis energiahordozók felhasználását, mérsékelni kell a szennyezést, helyre kell állítani az ökoszisztémákat, növényi alapú étrendre kell áttérni, szakítani kell a jelenlegi növekedési modellekkel és stabilizálni kell a bolygó népességét.

https://telex.hu/tudomany/2021/07/28/veszesen-kozelit-a-fold-vegoraja-allitja-tobb-mint-tizezer-kutato-egy-szaklapban

https://holnap.hungarianforum.com

11Földtudomány Empty Re: Földtudomány Csüt. Júl. 29, 2021 4:11 pm

M.I.

M.I.
Admin
Már jócskán túlvagyunk a magyar túlfogyasztás napján, és most itt van július 29-e, az idei Earth Overshoot Day. A globális túlfogyasztás napja azt jelenti, hogy a Föld lakói mostanra használtak fel annyi természetes erőforrást, amennyit a bolygó egy év alatt tud újratermelni. A földi erőforrások – a fáktól kezdve a halakon és a terményeken át a fosszilis energiahordozókig – nem kimeríthetetlenek, a globális gazdaság mégis évről évre egyre gyorsabban használja el őket. A Természetvédelmi Világalap (WWF) és más környezetvédő csoportok azért számolják ki évről évre ezt a napot, hogy felhívják a figyelmet a herdálásra.

Az emberi civilizáció fennmaradása szempontjából az lenne az üdvös, ha ez a nap december 31-ére esne, vagy nem is jönne el egyáltalán, a realitás azonban az, hogy egyre hamarabb meríti ki a bolygó erőforrásait az emberiség. Az elmúlt néhány évben egy kicsit lassult a rohanás: 2017-ben augusztus 2-ára, 2018-ban augusztus 1-jére, 2019-ben pedig július 29-ére esett a túlfogyasztás napja, akárcsak az idén. Az alábbi grafikonon jól látható, hogy tavaly a koronavírus-járvány miatti leállás hatására néhány héttel későbbre, augusztus 22-ére csúszott a túlfogyasztás napja. 2021-re azonban visszazökkentünk az eredeti kerékvágásba, legalábbis ezen a téren.

https://qubit.hu/2021/07/29/egyetlen-grafikon-mindennel-jobban-megmutatja-hogyan-herdaljuk-el-a-fold-eroforrasait

Földtudomány 7dFr0wi8ehPbAUAUs

https://holnap.hungarianforum.com

12Földtudomány Empty Re: Földtudomány Szomb. Feb. 20, 2021 6:33 pm

M.I.

M.I.
Admin
A térképrajzolóknak a kezdetek óta az okozza a legnagyobb problémát, hogy hogyan lehet a nagyjából gömb alakú Földet egy kétdimenziós, sík felületre leképezni. Richard Gott, a Princetoni Egyetem asztrofizikusa és David Goldberg, a philadelphiai Drexel Egyetem fizikusa ezért 2007-ben kidolgozott egy rendszert a létező világtérképek osztályozására, a sík térképek torzulásainak hat lehetséges fajtáját elkülönítve: helyi formák, területek, távolságok, elhajlás, aszimmetria, egybefüggés. Ebben a rendszerben annál jobb egy térkép, minél alacsonyabb pontszámot ér el. A legjobb osztályzatot (4.563) Winkel tripel vetülete érte el, amit például a National Geographic Society is használ:

Földtudomány 7ZBmcS7q2PqtFU9Vs

Gott és Goldberg most megalkották saját világtérképüket, amely a rendszerük szerint mind a hat torzulási kategóriában javít a Winkel tripel vetületéhez képest. A körök éle mentén fut az Egyenlítő, így a korongok forgatásával bármely ponton összeilleszthető és a távolságok akár egy vonalzóval arányosan lemérhetők.
https://qubit.hu/2021/02/17/asztrofizikusok-rajzoltak-ujra-a-vilagterkepet-hogy-a-leheto-legpontosabb-kepet-mutassa

Földtudomány 7ZBmXEFQD1A9FU8gs

https://holnap.hungarianforum.com

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére  Üzenet [1 / 1 oldal]

Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.