Holnap
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Holnap

A jövő most kezdődik.


You are not connected. Please login or register

Genetika

Go down  Üzenet [1 / 1 oldal]

1Genetika Empty Genetika Vas. Júl. 05, 2020 10:37 am

M.I.

M.I.
Admin
.

Felhasználó profiljának megtekintése https://holnap.hungarianforum.com

2Genetika Empty Re: Genetika Szer. Júl. 15, 2020 6:58 pm

M.I.

M.I.
Admin
A Texasi Egyetem (Austin) egyik kutatócsoportjának sikerült az Óz, a csodák csodáját regényformában, eszperantó nyelven teljes hosszúságában az eddigieknél sokkal hatékonyabban és pontosabban „lementenie” egy DNS kettős spirálra – írta a Futurism .

A DNS adattárolási képességei messze meghaladják a hagyományos adathordozókét, emiatt régóta kísérleteznek vele az olyan techóriások, mint a Microsoft , amely már 2017-ben bejelentette: az évtized végére tervezi egy DNS-alapú felhő létrehozását.

A DNS-en történő adathordozás megvalósítása azonban egyáltalán nem egyszerű. A biológiai örökítőanyag nagyon könnyen megsérülhet, és a rajta tárolt adatok is elveszhetnek. „Az áttörést egy olyan algoritmus jelenti, amely az információ pontos előhívását teszi lehetővé, még akkor is, ha a DNS-szálak a tárolási folyamat során részlegesen megsérülnek” – mondta az egyetem sajtóközleménye szerint Ilya Finkelstein molekuláris biológus, a kutatócsoport egyik tagja.

Az MIT Technology Review szerint a világon eddig legyártott összes film DNS-en tárolva egy kockacukornál is kisebb helyen elférne.
https://qubit.hu/2020/07/15/dns-be-kodoltak-az-oz-a-csodak-csodajat-amerikai-tudosok

Genetika Emerald-City-580x435

Felhasználó profiljának megtekintése https://holnap.hungarianforum.com

3Genetika Empty Re: Genetika Szomb. Feb. 20, 2021 6:10 pm

M.I.

M.I.
Admin
Több mint egymillió éves DNS-t sikerült kutatóknak három mamut maradványaiból izolálni, amelyek ezzel messze a legkorábbi valaha meghatározott genetikai információnak számítanak. Ezek az állatok a pleisztocén időszak közepén, közel 800 ezer-1,6 millió évvel ezelőtt éltek, a mai Szibéria északkeleti területén (eddig a legkorábbi, sikeresen kinyert és meghatározott ősi DNS minta 560-780 ezer éves lovak maradványaiból származott).

A fogakból kinyert DNS-minták lényegesen töredezettebbek voltak, mint a korábban vizsgált, elmúlt 100 ezer évből származó mamutokból származók. Ennek ellenére sikerült mindhárom egyed teljes mitokondriális genomját és a sejtmagban található genomiális DNS-ből 49 millió, 884 millió és 3671 millió bázispárt meghatározni a Krestovka, Adycha és Chukochya egyedeknél, ebben a sorrendben. Ezután a kutatók a mitokondriális genom alapján meg szerették volna határozni az állatok genetikai korát. Ehhez a DNS átlagos mutációs rátáját megadó, úgynevezett molekuláris órát használtak, amit részben rádiókarbonos kormeghatározással kalibráltak. Kiderült, hogy Krestovka hozzávetőleg 1,65 millió éve, Adycha 1,34 millió éve, Chukochya pedig 0,87 millió éve élhetett.

Mint Anders Götherström, a munkában résztvevő molekuláris archeológus kifejtette, a kutatásnak természetesen van egy a mamutok evolúciójának megértésén messze túlmutató jelentősége: „Az egyik nagy kérdés, hogy mennyire messze tudunk visszamenni az időben. Még nem értük el a határt. Reális felvetésnek tűnik, hogy kétmillió éves DNS-t képesek leszünk azonosítani, de akár 2,6 millió évvel ezelőttre is visszamehetünk. Azelőtt nem volt permafroszt, amelyben az ősi DNS minták megmaradhattak volna."

A több mint egymillió éves mamutok genomjának meghatározása igazolhatja, hogy egészen a korai pleisztocénig, a negyedidőszaki jégkorszak kezdetéig visszamenőleg lehetséges az ősi DNS-ben rejlő genetikai információ feltérképezése. A molekuláris őslénytan más molekulák és módszerek segítségével ugyanakkor még régebbi korszakok élőlényeinek titkaiba is betekintést nyújthat. A fehérjemaradványok vizsgálata ezt az időtávot legalább 3-4 millió évvel ezelőttig, vagy potenciálisan még tovább kitolhatja, a lipidmaradványok tanulmányozása pedig akár a legkorábbi állatokkal kapcsolatos kérdésekre is választ adhat.
https://qubit.hu/2021/02/17/tobb-mint-egymillio-eves-zapfogakbol-nyert-dns-mintak-tarjak-fel-a-mamutok-evoluciojat

Genetika 7Z9nCVZazE21X2Ias

Felhasználó profiljának megtekintése https://holnap.hungarianforum.com

4Genetika Empty Re: Genetika Kedd Május 11, 2021 6:22 pm

M.I.

M.I.
Admin
Először tárták fel nagy részletességgel olyan emberek genomját, akik szélsőségesen sokáig (legalább 105 évig) éltek. A nemzetközi, de elsősorban olasz kutatás szerzői arra voltak kíváncsiak, van-e valami genetikai oka a hosszú élettartamnak és a korral összefüggő betegségek elkerülésének. Az eredményeket a nyílt hozzáférésű eLife orvosbiológiai folyóiratban publikálták.

Az elemzés eredményeként öt olyan közös genetikai eltérést azonosítottak, amely gyakoribb volt a 105 és 110 pluszos csoportokban, mégpedig elsősorban a COA1 és a STK17A gének között. A leggyakrabban előforduló genetikai változások a STK17A gén megnövekedett aktivitásával függtek össze egyes szövetekben. Ez a gén három, a sejtek egészsége szempontjából elsődleges területen fejti ki hatását: koordinálja a DNS sérülésére adott sejtes választ; elősegíti, hogy a sérült sejtben bekövetkezzen a sejt programozott halála, valamint kezeli a veszélyes reaktív oxigénfajták sejten belüli mennyiségét. A gyakori genetikai eltérések a COA1 gén csökkent aktivitásával is összefüggést mutattak egyes szövetekben. Ez a gén hozzájárul egyebek mellett a sejtmag és a mitokondrium közötti megfelelő információcseréhez (a mitokondrium az az energiatermelő sejtszervecske, amelynek a normálistól eltérő működése az öregedés egyik jelentős tényezője). További közös jellemző volt a BLVRA gén megnövekedett kifejeződése. Ez a gén a sejtek egészsége fölött őrködik azáltal, hogy a veszélyes reaktív oxigénfajták eltávolításához járul hozzá.

Mint Cristina Giuliani, a Bolognai Egyetem molekuláris antropológiai laboratóriumának vezető adjunktusa, a kutatás vezető szerzője elmondta, korábbi kutatások is arra jutottak, hogy a DNS helyreállítása, kijavítása az egyik mechanizmus, amely több fajnál is elősegíti, hogy az egyed sokáig élhessen. Kiderült, hogy hétből hat vizsgált génben a 105 és 110 év fölöttiek esetében sokkal kisebb volt a mutációs teher. A jelek szerint ezek az emberek valahogy elkerülték a korral összefüggő növekedést a káros mutációk előfordulásában, és ez megvédte őket olyan egészségügyi problémáktól, mint például a szívbetegségek. Massimo Delledonne, a Veronai Egyetem professzora, a tanulmány első szerzője szerint ehhez foghatóan átfogó elemzés még nem készült a rendkívüli hosszúságú élettartam genetikai hátteréről. Eredményeik arra utalnak, hogy a DNS-helyreállító mechanizmusok és az alacsony mutációs teher az a két folyamat, amely megvédte ezeket a szép kort megért embereket a korral összefüggő betegségektől.
https://qubit.hu/2021/05/05/beepitett-genetikai-csodafegyvert-talaltak-a-matuzsalemi-kort-megert-emberekben

Felhasználó profiljának megtekintése https://holnap.hungarianforum.com

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére  Üzenet [1 / 1 oldal]

Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.