Energetika

Amerikai kutatók évtizedek óta remélt áttörést értek el a fúziós energia kutatásában, a kaliforniai National Ignition Facility (NIF) lézeres fúziós berendezés segítségével. Egy december 5-i kísérletben a fúziós reakció során most először több energia szabadult fel, mint amennyit beletápláltak. „A laboratóriumi fúziós begyújtáshoz vezető út az egyik legjelentősebb tudományos kihívás, amit valaha az emberiség megkísérelt, ennek elérése pedig tudományos, mérnöki eredmény, és legfőképp az érintett szakemberek diadala. Ennek a határnak az átlépése hajtott 60 évnyi kutatást, amihez folyamatos tanulás, tervezés, és tudásunk kibővítésére volt szükség. Ezeknek a problémáknak megoldására alapították az amerikai nemzeti laboratóriumokat” – mondta a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium igazgatója, Kim Budil.

A Livermore részeként működő NIF kutatói idén januárban közölték a Nature és Nature Physics folyóiratokban 2021-es eredményeiket, amikkel elérték az égő fúziós plazma állapotát, és minden korábbinál közelebb jutottak a breakeven ponthoz. A tavaly augusztusi kísérletekben 1,35 megajoule energia szabadult fel a lézerekkel biztosított 1,9 megajoule-hoz képest, ami 0,7-es nettó energianyereségre (Q) jön ki. A december eleji kísérletben a fúziós reakció alatt 3,15 megajoule hőenergia szabadult fel a betáplált 2,05 megajoule-hoz képest. Ez 1,53-as Q-értékével túlszárnyalja a breakeven pontot, ami 1-es értékű Q esetén teljesül. A kísérleti berendezésben 192 nagy energiájú lézer segítségével indítják be a fúziós üzemanyag kapszula (pellet) összepréselésével és felhevítésével az inerciális fúzió elvén működő reakciót. A lézereket a kutatók egy speciális hohlraum henger belső falára irányítják, ami röntgensugárzást generál, összenyomja és 50 millió fokra forrósítja az üzemanyagként funkcionáló, nagyjából 200 mikrogrammyni deutérium (²H) és trícium (³H) hidrogén izotópot. Az atommagok egyesülésével hélium jön létre, neutronok és energia keletkezése mellett.

https://qubit.hu/2022/12/13/tortenelmi-attores-a-fuzios-energiaban-amerikai-kutatok-elertek-a-breakeven-pontot

Az űrbeli naperőmű tervezésében részt vevő kínai kutatók júniusban tették közzé tanulmányukat, miszerint egy 1 kilométer széles szerkezetet építenének, amely gigawatt teljesítményű mikrohullámokat sugározna a Földre 36 ezer kilométer távolságból. Az erőmű nagy előnye lenne, hogy a földi napelemekkel ellentétben a nap 24 órájában gyűjteni tudná a Nap energiáját, és a felhőkön áthatoló mikrohullámú sugarak egy földi antenna segítségével nonstop áramot termelnének. Kína azt tervezi, hogy a következő években elvégzi az első olyan kísérletet, amely során az űrből a Földre továbbítanak energiát. Az első, kisebb erőmű, amely távoli katonai állomások áramellátására lenne alkalmas, a 2030-as évekre készülhet el, míg a kereskedelmi célú áramtermelés az űrből a 2050-es években valósulhat meg.

A projekt tudósai szerint továbbra is nagy kihívást jelent az energiasugár több tízezer kilométeres távolságból történő pontos irányítása, míg más kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a Föld és a világűr közötti tartós és intenzív energiaátvitel zavarokat okozhat az ionoszférában, ami nem várt hatásokkal járhat a földi környezetre. A kutatók között nincs egyetértés abban, hogy az erős mikrohullámú sugarak károsíthatják-e a kommunikációs eszközöket, az emberi egészséget vagy a környezetet. A South China Morning Post szerint egyes kutatók aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a sugárnyalábot fegyverként is fel lehetne használni.

https://qubit.hu/2022/11/24/kina-az-urbol-sugarozna-napenergiat-a-foldre-a-mennyei-palota-vegezheti-a-teszteket

Jelenleg az energiaátmenet korában élünk, amit még inkább meggyorsít a rezsiárak emelkedése. Egyre többen telepítenek napelemet, melyek teljeskörű szabályozása a villamos hálózaton még nem megoldott probléma. Nem csak magyar problémáról van szó, új szelek fújnak az energetikai piacon, a kihívás viszont adott: ahelyett, hogy centralizált rendszerekben gondolkodnánk, a hálózatoknak egyre inkább fel kell készülniük a decentralizált rendszerek által támasztott kihívásokra, amelyekben többirányú energiaáramlás zajlik. Egyszerűbben szólva: az a napelem, amit felszerelsz a tetőre abban bízva, hogy ezzel magadnak és a bolygónak is segíteni fogsz, ugyanúgy lehet átok, mint áldás, ha nem bírja el a hálózat. Az igény pedig egyre nő, ezt pedig a jelenlegi hálózatok úgy, hogy a végpontok nem csak fogyasztóként, hanem termelőként is megjelennek, nem tudják kezelni.

Ha a hálózat is okos, nem egyedül a szerelőkön múlik az ellátás sikeressége, hanem egy algoritmuson, ami valós időben és pontosan követi, hogy mit bír el a hálózat, és milyen fogyasztói igények vannak. Az első lépés a smart metering, az okosmérés: ebből kiderül, hogy hol és mit kellene fejleszteni, és hol nem elégséges a jelenlegi infrastruktúra. Az áramhálózatok jövője nem rézvezérelt (copper-driven), hanem adatvezérelt (data-driven). A smart metering segít a fogyasztói szokások feltérképezésében és az adatok hálózatszimulációs környezetbe történő továbbításával a jövőbeli beruházások kapcsán támogatja a megalapozott döntéshozatalt. A napelemek vagy szélerőművek adta zöldenergia leghatékonyabb kiaknázása válik általa lehetővé a hálózat biztonságos üzemvitele mellett.

https://qubit.hu/2022/09/30/a-smart-grid-a-biztonsagos-aramellatas-egyetlen-eselye

Az amerikai atomenergia-szabályozó bizottság (NRC) a napokban először hagyott jóvá olyan projektet, amely kis moduláris reaktorokkal (SMR) történő energiatermelést tesz lehetővé. Az oregoni NuScale Power könnyűvizes reaktorának engedélyezése már régóta váratott magára, a tanúsítási folyamat még 2016-ban kezdődött, míg a tervekre két évvel ezelőtt bólintott rá a bizottság. A 20 méter magas és kb. 2,75 méter átmérőjű reaktorok elektromos teljesítménye nagyjából 77 megawatt – összehasonlításképpen a paksi atomerőmű reaktorblokkjainak nettó teljesítménye egyenként 440 megawatt. A Nukleáris Világszövetség (WNA) szerint az SMR-ekből akár 12-t is egymáshoz lehet kapcsolni egy szabványos erőművi konfigurációban, ami már 924 megawatt elektromos teljesítményt jelent – ez nagyjából egy átlagos atomerőművel egyenértékű. Az energiaügyi minisztérium „a biztonságos, tiszta és megfizethető atomenergia fejlesztésére irányuló célkitűzés kulcsfontosságú részének” nevezte a kis moduláris reaktorokat. A NuScale tervei szerint az első reaktort 2029-ben üzemelhetik be az energiaügyi minisztériumhoz tartozó Idahói Nemzeti Laboratóriumban, ahol egy évvel később már egy komplett, több reaktorból álló, 462 megawatt összteljesítményű erőművet üzemeltetnének.

https://qubit.hu/2022/08/03/engedelyeztek-az-elso-kismeretu-atomreaktoros-projektet-az-egyesult-allamokban

Az 1998-ban alapított TAE célja, hogy a 2030-as évek elejére kereskedelmi méretű fúziós reaktort hozzon létre, amely már a villamosenergia-hálózatnak is tud energiát szolgáltatni. A TAE nemrég technológiai mérföldkövet is elért: Norman névre hallgató kísérleti reaktorában 75 millió Celsius-foknál is magasabb hőmérsékletet ért el. A startup a most bejelentett új támogatási körből származó forrásokat a következő generációs fúziós reaktorának, a Copernicusnak a megépítésére fordítja, amelyet 2025-re terveznek befejezni.

A kaliforniai cég nem a megszokott, a legnagyobb nemzetközi fúziós projektben (ITER) is használt tokamak módszerrel dolgozik, hanem egy lineáris gépet használ – a hosszú, vékony szerkezetet sugárhajtású, fordított mezős konfigurációnak nevezik. A berendezés két végén plazmát termelnek, amelyet aztán középre lőnek, ahol a plazmák összecsapódása indítja be a fúziós reakciót. A TAE berendezése üzemanyagában is eltér az általános fúziós projektektől: trícium és deutérium helyett hidrogén-bórral (p-B11) dolgozik, amelynek előnye, hogy a tríciummal ellentétben nem kell mesterségesen előállítani, cserébe sokkal magasabb hőmérsékletet igényel.

https://qubit.hu/2022/07/22/dol-a-penz-a-fuzios-energiaba-ujgeneracios-reaktort-tamogat-a-google-es-a-chevron

Európai áttörés a nukleáris fúzió kutatásában, a fúziós reaktorokig talán nem évtizedek, hanem csak évek vannak?

Az emberi hajszál vastagságának tizedére fókuszálható lézerekkel példátlan fényintenzitás érhető el, a világ legerősebb, petawattos lézerei az atomokról elektronokat leszakítva plazmát hoznak létre vákuumkamrában. Egy parányi ponton az anyag tehát extrém állapotba kerül, eléri a Nap magjának 10-15 millió fokos hőmérsékletét, és neutroncsillagokéhoz hasonló erősségű mágneses tereket produkál. Ezek a lézerek klímabarát energiatermelésre is bevethetők lesznek.

A hidrogént héliummá alakító magfúzióhoz szükséges energiaszinten az anyag plazmaállapotban van, amit valahogy egyben kell tartani, hogy létrejöjjön a fúzió. Ez lézerekkel is megoldható, ezzel inerciális fúziós kísérletekben próbálkoznak. Ezekben a lézereket kívülről egy apró, fúziós üzemanyagot tartalmazó kapszulára lövik, ami emiatt kitágul. Ez összenyomja a közepén lévő üzemanyagot, a magfúzióhoz szükséges hőmérsékletig hevítve azt. Az amerikai National Ignition Facilityben tavaly végzett kísérletek során 192 nagy energiájú lézerrel létrehozták az első égő fúziós plazmát, ami fontos lépés az önfenntartó fúziós reakció és annak energiatermelésre való használata felé. Emellett 1,35 megajoule-nyi energia felszabadulását érték el a fúziós reakciókból, ami 70 százaléka a lézerfénnyel a rendszerbe fektetett energiának. Bár nehéz volt idáig eljutni, lassan látszik a fény a fúziós energiatermeléshez vezető alagút végén.

https://qubit.hu/2022/07/17/szupereros-lezerek-valthatjak-valora-az-emberiseg-regi-almat-a-fuzios-energiat

Hamarosan üzembe helyezhetik Japánban a világ legnagyobb víz alatti erőművét, amely az óceáni áramlatokból képes energiát termelni. A 330 tonnás, nagyjából húsz méter hosszú és 11 méter magas víz alatti áramfejlesztő a szakértők szerint megbízható zöldenergiaforrást jelent majd a szigetország számára, és hosszútávon megoldhatja a világ kisebb szigeteinek energiahiányát is. A Kairyu (Tengeri sárkány) névre keresztelt generátor mintegy 50 méterrel a víz alatt helyezkedik el, így kiválóan használható az áramlatok által termelt energia becsatornázására. Az áramlatok ugyan kevesebb energiát termelnek, mint az árapály-jelenség, amit az úgynevezett árapályerőművek hasznosítanak, de sokkal nagyobb területen fordulnak elő – így a szakértők szerint elegendő víz alatti erőmű építésével jelentős mennyiségű energiát lehetne termelni. A Tengeri sárkány névre keresztelt úszó erőmű alapját egy, a tengerfenékhez erősített horgony szolgáltatja, amely egy rögzítő kötél segítségével stabil pályán tartja a generátort. Az energiaátviteli kábelek is a kötélhez illeszkednek, amelyek eljuttatják az megtermelt mennyiséget az erőműtől a horgonyig. Végül a tengerfenéken végigvezetett víz alatti kábelek viszik ki az energiát a szárazföldre. Az erőműre turbinalapátokat is terveztek, ezek tartják stabil pályán magát a generátort, és ha valamiféle meghibásodás történik, ez viszi fel a felszínre is.

https://24.hu/tech/2022/06/20/zold-energia-termeles-ocean-tenger-japan-fejlesztes/

Mini nukleáris reaktorok.

A Max Planck Intézet Wendelstein 7-X nevű fúziós reaktora közel került ahhoz, hogy üzemszerűen áramot termeljen. A szuperszámítógéppel tervezett szerkezetet 2005-ben kezdték építeni és először 2014-ben állított elő plazmát. A tervek szerint 2023-ban üzembe állhat és a jelenlegi nukleáris reaktoroknál 50-szer olcsóbban állíthat elő 9-szer több energiát.

https://www.ipp.mpg.de/w7x

Nukleáris reaktorok indítása.

A svájci EFPL műszaki egyetem plazmaközpontjának kutatói újramérték az úgynevezett Greenwald-korlátot, ami leírja, mennyi hidrogén kerülhet egy fúziós reaktorba. A korábban ismert érték 30 éves kísérleti eredményeken alapult, az új eredmények szerint a határérték valójában kétszer olyan magas. A Greenwald-korlát az amerikai MIT műszaki egyetem fizikusáról, Martin Greenwaldról kapta nevét. A korabeli kutatók Greenwalddal az élen arra próbáltak rájönni, hogy a plazma mitől válik uralhatatlanná és csapódik a tokamak belső falába. Greenwald a tokamak belső átmérőjéből és a plazma által vezetett áram erősségéből számította ki, hogy mennyi lehet a tokamakba kerülő üzemanyag sűrűségének felső határa.

Bár a szakemberek folyamatosan gyanították, hogy az érték pontosítható, ez volt a fúziós kutatás és konstrukció egyik alapja az elmúlt évtizedekben. "A határ pontos értéke a teljesítményen múlik. Ez az ITER esetében durván kétszeres lehet" – mondta Paolo Ricci, a svájci plazmaközpont fizikusa. Ricci és csapata a svájci szuperszámítógép-központban a világ egyik legerősebb számítógépén modellezték a plazma működését. "Kiderült, hogy ha több üzemanyagot adunk hozzá, a hűvösebb külső részéből több plazma kerül be a belső magba, mert a plazma turbulensebbé válik." – magyarázta Ricci. Egyelőre nem ismert, hogy a nagyobb üzemanyagsűrűség mennyiben emeli a tokamakok teljesítményét, de az igazi jelentősége nem is annyira a leadható energia mennyiségében rejlik, mint abban, hogy megkönnyíti a fúzió elérését és fenntartását.

https://index.hu/techtud/2022/05/28/fuzio-tokamak-greenwald-korlat-hidrogen-nap-tiszta-energia-iter-demo/

Fenntarható fúziós körülményekkel 59 megajoule energiát sikerült felszabadítaniuk az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) részvételével zajló EUROfusion konzorcium kutatóinak és mérnökeinek a világ egyik vezető fúziós berendezésében, a Joint European Torusban (JET) végzett kísérleteik során. Ezzel a kutatók több mint a kétszeresére növelték az 1997-es 21,7 megajoule-os fúziós rekordot. A konzorcium eredménye fontos lépés a fúziós energiatermelés megvalósítása felé – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) a múlt szerdán.

Mint a közleményben írják, az eredmények megfelelnek az előrejelzéseknek, és egyben megerősítik az ITER tervezési alapjait. A Dél-Franciaországban épülő berendezés elsődleges célja a tudományos kutatómunka mellett a fúziós energiatermelés technológiai megvalósíthatóságának demonstrálása. Az EUROfusion konzorcium tagjai öt másodperc alatt rekordmennyiségű, 59 megajoule fúziós energiát szabadítottak fel a JET berendezésben, amely a kísérlet során átlagosan körülbelül 11 megawatt fúziós teljesítményt – azaz másodpercenként 11 megajoule energiát – ért el fenntartható körülmények között. A JET a világ legnagyobb – és az egyetlen valós fúziós üzemanyaggal működni képes – tokamak berendezése (olyan berendezés, amely egy tórusz alakú, elektromágnes által létrehozott mágneses mezőben képes a magas hőmérsékletű plazma tárolására). Az eredmény és a hozzá kapcsolódó kísérleti adatok és technológiák meghatározók a Dél-Franciaországban épülő ITER jövőbeli sikere szempontjából is. "A közel ipari léptékű teljesítményszinten hosszan fenntartott deutérium-trícium fúzió jelentős megerősítést jelent a fúziós kutatások világméretű küldetésében részt vevő szakemberek számára. A JET-en elért eredmények igazolják, hogy az ITER-kísérlettel jó úton haladunk a fúziós energiatermelés megvalósítása felé" – idézik a közleményben Bernard Bigot-ot, az ITER főigazgatóját.

Zoletnik Sándor, az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának vezetője felidézte, hogy a fúziós energiatermelés a kutatók sok évtizedes álma, amelyet a magyar származású Teller Ede az elsők között javasolt. "Már a kezdeteknél világos volt, hogy a feladat bonyolult, de a technológiai és elméleti fejlődés töretlen maradt. Az 1970-es évekre kiderült, hogy nagy és bonyolult berendezésekre lesz szükség, amelyeket csak széles nemzetközi együttműködésben lehet megalkotni. Erre a legfontosabb példa az Európai Unió támogatásával épített és többek között magyar részvétellel is üzemeltetett JET berendezés. A mostani eredmény a magyar fúziós kutatóközösség számára is megerősítés arról, hogy érdemes az ITER berendezésbe fektetett hazai munkát fokozni" – emelte ki. Az EK több laboratóriuma, elsősorban a Fúziós Plazmafizika Laboratórium és a Fúziós Technológia Laboratórium is részt vesz a világ fúziós kutatási projektjeiben, köztük a JET-ben is. Az EK kutatói fejlesztik például az ITER berendezés egyik biztonságvédelmi rendszerét. A JET plazma szélén a sűrűséget egy magyar-angol kutatócsoport méri lítiumatomok belövésével.

https://parallaxis.blog.hu/2022/02/15/uj_fuzios_energia_rekord_szuletett_oxfordban

A TerraPower nevű atomerőmű-tervező és -fejlesztő cég az Egyesült Államok legnagyobb széntermelő államában, Wyomingban létesít kísérleti erőművet legnagyobb befektetője és igazgatója, Bill Gates támogatásával. A Kemmerer nevű kisvárosban egy 2025-ben bezáró széntüzelésű erőmű helyét foglalja majd el az új technológiára alapuló kísérleti létesítmény, amit egy évvel korábban, 2024-ben kezdenek el építeni. A Natrium nevű, 345 megawattos erőmű a tervek szerint akár 250 ezer háztartás ellátásához elegendő, klímabarát energia termelését is biztosíthatja. A nátriumhűtéses gyorsreaktorral és sóolvadékos energiatárolóval felszerelt erőmű a projekt gazdái szerint jobb teljesítményt nyújt, biztonságosabb és kevesebbe kerül, mint a hagyományos atomenergia előállítása.

https://qubit.hu/2021/11/18/bill-gates-kiserleti-atomeromuvet-epittet-az-usa-legnagyobb-szentermelo-allamaban

Ritkaság, hogy egy alapvetően környezetvédelmi ügyektől hangos konferencián atomenergiáról legyen szó, de az ENSZ glasgow-i klímacsúcsa nem mindennapi esemény: pénteken a világ vezetői előtt is bemutatták a békés és fenntartható atomenergia jövőjének legszemléletesebb projektjét, a világ legnagyobb fúziós reaktorát, az ITER-t. A 45–65 milliárd dolláros teljes költségvetésű ITER összeszerelését 2025-ben tervezik befejezni, és 2035-ben kezdődhet meg az áram termelése.

Különösen fontos, hogy a berendezést gyorsan és biztonságosan le lehessen állítani, ha egy váratlan esemény miatt erre szükség van. Ilyenkor a forró anyagba a másodperc töredéke alatt mínusz 260 Celsius-fokos hidrogénjég-lövedéket, vagyis jégpelletet lőnek, ami egy sörétes puskához hasonlóan kis méretű jégdarabokkal szórja meg a berendezés forró gázelegyét. A belövőberendezés prototípusa egy évtized kutatásainak eredményeképpen Budapesten, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika és Fúziós Technológia Laboratóriumainak több tucat kutatójának és mérnökének segítségével épülhet meg. „Az EK kutatói a pellet előállításának, gyorsításának és törésének tesztelésével, a kilövőszerkezet mérnöki tervezésével, illetve a szükséges kísérleti és megfigyelési módszerek kifejlesztésével jelentős mértékben hozzájárulnak az ITER későbbi biztonságos üzemeltetéséhez” – írja az EK. A magyar mérnökök tervezték meg továbbá az ITER belső részének bekábelezését, úgy, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül működni tudjanak.

https://qubit.hu/2021/11/12/bemutattak-a-klimacsucson-a-vilag-legnagyobb-fuzios-reaktorat-amelyen-tobb-tucat-magyar-kutato-es-mernok-is-dolgozik

Megérkezett a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER gigantikus mágnesének első része a franciaországi Saint-Paul-lez-Durance-ban lévő Cadarache központba. A központi tekercs nevű elektromágnes összeállítása fontos lépés az ITER számára. A kaliforniai General Atomics által megalkotott 66 tonnás mágnesrész a tengeren érkezett a marseille-i kikötőbe, ahonnan közúton szállították a helyszínre. A mágnes további öt része legkésőbb 2024-re egyesül, a központi mágnes ekkor közel ezer tonnát fog nyomni és 18 méter magas lesz.

Az ITER jelenleg a világ legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési programja. Magyarországról az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának és Fúziós Technológia Laboratóriumának a szakemberei vesznek részt a projektben. Magyar mérnökök tervezték meg az ITER teljes belső részének bekábelezését oly módon, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül is működni tudjanak, emellett egyes komponenseket is teszteltek Budapesten. Az EK szakemberei jelenleg is dolgoznak az ITER egyik fontos elemén, az egyik úgynevezett szaporítókazettán, amelynek a feladata a fúzió egyik üzemanyagának előállítása lesz az erőművön belül.

https://index.hu/techtud/2021/09/10/iter-fuzios-reaktor-franciaorszag-kozponti-magnes-megerkezett/

Kutatók rekordméretű energiakitörést értek el a magfúzió létrehozásának nem szokványos módszerével. Ahelyett, hogy a máshol bevett zárt tárolót használták volna, a világ legnagyobb lézersugaraival lőttek egy kis hidrogéngömböcskére (pelletre). Az eredmény: 10 billiárd wattos – azaz tízszer 1015, másképp mondva tízmilliószor milliárd wattos – teljesítmény. A mindössze borsó méretű hidrogénpelletre 192 óriás lézert irányítottak az észak-kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) kutatói, ezáltal 1,3 megajoule energia szabadult fel egy másodperc száz-billiomod része alatt. A NIF-ben kidolgozott módszer tokamak nélkül éri el a magfúziót. Helyette három futballpálya méretű lézerfény-erősítőkkel fókuszálja a lézernyalábokat a 10 méteres gömbalakú, fém céltartályban elhelyezett hidrogénpelletekre. A világ legerősebbjei közé tartozó lézerek 4 megajoule energiát képesek generálni.

A módszert eredetileg arra tervezték, hogy a kutatók a termonukleáris fegyverekben – a hidrogénbombákban – lévő hidrogén viselkedését tanulmányozhassák, de egyes kutatók úgy gondolják, hogy a fúziós energia előállítására is használható. A NIF-ben alkalmazott módszer mostani formájában fúziós erőmű létrehozására nem alkalmas, például mert a lézereit napjában csak egyszer lehet elsütni, míg a működő fúziós erőműben másodpercenként több pelletet vaporizálni kellene. Vannak azonban, akik igyekeznek úgy átalakítani a folyamatot, hogy kereskedelmi energiatermelésre is alkalmas legyen.

https://qubit.hu/2021/08/23/megdolt-a-fuzios-energia-rekordja-tobb-mint-tizbilliard-wattos-teljesitmenyt-sikerult-elerni

Új típusú atomreaktort mutatott be az orosz állami atomenergetikai konszern, a Roszatom. A szibériai Szeverszkben bemutatott BRESZT-OD-300 a fejlesztők szerint teljesen új elvek szerint épül majd. "Először Oroszországban és a világban is, egy helyen zajlik majd a nukleáris fűtőanyag teljes életciklusa. A termikus reaktorok fáradt üzemanyagát újrahasznosíthatjuk a gyors neutront használó reaktorban, és az itt felhasznált üzemanyagot is újra lehet hasznosítani mind a gyors, mind a termikus reaktorokban" - mondta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezetője. Az új típusú reaktor a 20-as évek végén állhat üzembe, várható költsége 100 milliárd rubel, vagyis nagyjából 400 milliárd forint lesz.
https://hu.euronews.com/2021/06/09/uj-tipusu-atomreaktort-epit-a-roszatom

Az Egyesült Államok legnagyobb bitcoinbányáját indították el a Seneca-tó partján, New York államban. A Greenidge a világ első olyan bányászvállalkozása, amelynek saját erőműve van a bányák üzemeltetéséhez. Az erőmű korábban a helyi igényeket elégítette ki, de 2011-ben már nem volt többé gazdaságos a működtetése, ekkor bezárták, majd 2014-ben megvette egy Atlas Holdings nevű cég, amely végül kétmillió dolláros támogatást kapott arra, hogy az erőművet szénüzeműről gázüzeművé alakítsák át. 2016-ban a 2011-es helyzethez hasonlóan még mindig nem volt igény a Greenidge által termelt áramra, így 2019-ben már nem is fedeztek vele helyi igényeket, 2019-ben viszont megszületett a nagy ötlet, és az Atlas bitcoinbányát csinált belőle.

Az üzlet bejött: az erőműben 9000 háztartás ellátására elegendő energiát füstölnek el, és ez még csak a kezdet, az év végére ugyanis 10500 további bányászgépet terveznek üzembe helyezni. Amellett, hogy az első gyárba még további fejlesztéseket terveznek, valószínű, hogy további erőművek beszerzését is fontolgatják, a cég nyilvánosságra hozott tervei alapján ugyanis 500 megawattos kapacitással számolnak 2025-ig. A vállalat kritikusai szerint viszont nem valami zöld dolog úgy üzemeltetni egy erőművet (ráadásul gázerőművet), hogy annak a bitcoinbányászaton kívül semmi értelme ne legyen – a Greenidge viszont iszonyatosan jól keres a vállalkozáson. Nagyon valószínű, hogy mások is követni fogják a példáját, és hamarosan elindul a verseny a használaton kívüli erőművekért, és a bitcoinbányász erőművek lesznek az új aranybányák.
https://qubit.hu/2021/05/11/feltalaltak-a-penznyomdat-bitcoinbanyaszatra-allitottak-at-egy-eromuvet-amerikaban

Jövő nyárra áttörés jöhet a napelem-technológiában egy olyan kristálynak köszönhetően, ami jobban ki tudja használni a Nap energiáját. Egy oxfordi székhelyű napenergia-technológiai cég, az Oxford PV abban reménykedik, hogy az év végére elkezdi gyártani a világ leghatékonyabb napelemeit, és a következő évben elsőként fogja eladni őket a nagyközönség számára.

Az Oxford PV szerint a következő generációs napelemek csaknem egyharmaddal több energiát tudnak majd termelni, mint a hagyományos szilícium-alapú napelemek, ha a paneleket vékony rétegben perovszkit nevű kristállyal vonják be. A kristály azért jobb, mint a hagyományos szilícium alap, mert a napfénynek több sprektrumát képes elnyelni. Egy hagyományos napelem általában a napenergia 22 százalékát képes villamosenergiává alakítani, míg a perovszkit kristály 27,3 százalékot, ami világrekordnak számít.
https://444.hu/2020/08/15/jovo-nyarra-attores-jon-a-napelem-technologiaban